Törvény védi Magyarországon a hízott liba- és kacsmájat - mondta az agrártárca szakállamtitkára, válaszul azokra a követelésekre, hogy nyilvánítsák őket hungarikummá. A libatömést úgyszintén törvény szabályozza, így az megfelel az állatvédelmi előírásoknak is. Süth Miklós szerint érdemes lenne az ilyen termékek csomagolásán feltüntetni, hogy azok kényszertakarmányozott állatokból származnak. A hízott liba és kacsamáj ellen bojkottot hirdető Négy Mancs állatvédő szervezettől a tárca kompromisszumkészséget vár.
1
A
jelenleg kialakult helyzetnek nem szabályozási hiányosság, hanem egy etikai elvárás és egy magyar hagyomány szembenállása az oka. Az agrárminisztérium kompromisszumot ajánl a liba- és kacsatömés betiltását követelő állatvédőknek: az olyan hústermékek csomagolásán, amelyeket tömött állatokból állítottak elő, feltüntetnék, hogy milyen módszerrel táplált baromfiból készültek - mondta az InfoRádiónak a tárca szakállamtitkára.
Süth Miklós közölte: az állatvédőktől azt várják ezért cserébe, hogy ne egy-egy cégről, hanem - az etikai alapokra hivatkozva - legfeljebb a tevékenységről nyilvánítsanak véleményt, és ne lehetetlenítsék el az agrárágazatnak ezt a rendkívül fontos területét.
Magyarországon 1998 óta él az állatok védelméről szóló törvény, amely egyértelműen kimondja, hogy lehet libát és kacsát tömni. Az országgyűlés emellett júniusban fogadta el azt a határozatot, amely egyértelműen kimondja a hungarikumok - így a hízott libamáj - védelmét - magyarázta a szakállamtitkár. A franciaországi szabályozás éppen annyira védi az ott készült hízott libamájat, mint a magyar - jegyezte meg Süth Miklós.
Az agrártárca szakállamtitkára hozzátette: el kell érni, hogy fontolják meg döntésüket azok a külföldi cégek, amelyek a Négy Mancs állatvédő szervezet kampánya következtében úgy döntöttek, nem vásárolnak a Magyarországról származó liba- és kacsamájat. Süth Miklós szerint ebben segíthet az, ha a csomagoláson feltüntetik az állatok táplálásának módját.
Hanganyag: Szabó Zsuzsa
