A jelek szerint közelebb került a megvalósításhoz a nemzetközi valutaalap európai változata. A szervezet felállításának eredetileg Berlinben felmerült javaslatát a luxemburgi miniszterelnök is támogatja, és a német kancellárral folytatott tanácskozását követően úgy vélte: az alap létrehozásának elképzelése nem a görögországi problémák megoldását célozza, mert azokat rövidebb időn belül kell orvosolni.
1
A közös európai fizetőeszköz ügyeivel megbízott uniós politikus, Jean Claude Juncker luxemburgi kormányfő kijelentette: elvben egyetért a Nemzetközi Valutaalap európai változatának létrehozásával, de nem titkolta, hogy ehhez számos akadályt kell leküzdeni.
Erre utalt Juncker tárgyalópartnere, Angela Merkel kancellár is, amikor hangsúlyozta: a szervezet életre hívásához széleskörű tárgyalásokat kell folytatni mind a 27 uniós tagállam részvételével, mert az EU működését szabályozó szerződés módosítása nélkül nem hozható létre ilyen intézmény.
Időközben az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso is felkarolta a javaslatot, ő azonban egyelőre csupán az euróövezet országainak bevonását említette.
Az Európai Parlament strasbourgi ülésén Martin Schulz, az európai szocialisták és demokraták frakciójának vezetője szintén üdvözölte a kezdeményezést az Európai Valutaalap megteremtésére. Mint kifejtette, az uniónak sürgős szüksége van kiegészítő szabályozási intézkedésekre, és ezek egyike lehet az új alap.
A belga Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője szintén támogatásáról biztosította a tervet.
A német nemzeti bank szerepét betöltő Bundesbank elnöke Axel Weber viszont a javaslattal szemben foglalt állást és úgy vélte, hogy nem új intézményre, hanem a már meglévő intézkedések betartásának megkövetelésére lenne szükség, mert - mint fogalmazott - az euróra vonatkozó stabilitási szerződés maradéktalan tiszteletben tartása esetén Görögország sem juthatott volna a csőd szélére.
Vincze András (Németország)
