Több tucat, több száz éves és viszonylag jó állapotban fennmaradt hajóroncsot fedeztek fel a Balti-tenger fenekén az Északi Áramlat gázvezeték építése során. A legrégebbi roncsot 800 évesre becsülik, nagy részük a 17-19 századokból származik.
1
A svéd televízió felvételeket mutatott be a Balti-tenger mélyén talált középkori és újkori hajókról. Lehetett látni például egy kormánykereket és egy orrdíszt. Míg más tengerekben a roncsok lassan szétesnek, és rájuk telepszik a tengeri élővilág, a kevésbé sós Balti-tengerben talált hajók teste és felszerelése jobbára megőrizte eredeti formáját.
A Balti-tenger a világ egyik legnagyobb hajótemetője, és több ezer roncsot rejt - sokat a II. világháború idejéből. A történelmi roncsokat az 1200 kilométer hosszú, Északi Áramlat nevű gázvezeték építésekor találták meg. Az Északi Áramlat tranzitországok elkerülésével szállít majd gázt Németországba Oroszországból.
A svéd Nemzeti Örökség Hivatal szerint három roncsnak épen maradt a teste és felfordulva fekszenek 120 méter mélyen. Szakértők szerint a hajóknak "komoly történelmi értékük" lehet. Azt azonban még nem tudni, hogy bármelyiket is felhoznák-e. Az ilyen műveletek nagyon sok pénzbe kerülnének.
A Stockholmba látogató turisták egyik nagy élménye a Vasa-múzeum, ahol megtekinthetik a 333 év után, a hatvanas évek elején, egy darabban kiemelt Vasa nevű hajót, amely első útján süllyedt el a Stockholmi-öbölben.
Az Északi Áramlat konzorcium, amely áprilistól építi a vezetéket, azt ígérte, hogy nem fog kárt okozni a leletekben. A terület, ahol a hajókat megtalálták Svédország gazdasági övezetébe tartozik és a tervek szerint nem erre vezetik a gázvezetéket.
