Jó időre elszürkülhet az ég, az éves átlaghőmérséklet minimum két fokkal csökkenhet, és a napsütés is csak egy "pernyeszűrőn" keresztül világíthatja meg akár éveken át a Földet. Mindehhez a ma készenlétben álló nukleáris atomfegyverek alig 0,3 százalékát kellene bevetni - derül ki két amerikai tudós tanulmányából.
1
Richard Turco és Owen Toon (mindketten az amerikai Kalifornia Egyetem kutatói) a nyolcvanas években egyszer már foglalkoztak egy lehetséges atomháború kihatásaival, ám akkoriban a két szuperhatalom között kirobbanó és az egész Földre kiterjedő konfliktussal számoltak.
Game over
A felvázolt kép akkor sem volt szívderítő (egyes megállapításaik szerint akár az is elképzelhető, hogy egy teljes éven keresztül fagypont alatt maradjon a hőmérséklet), de a mostani tanulmány szerint egy sokkal kisebb konfliktus is elég ahhoz, hogy drasztikusan megváltozzon Földünk klímája, ezzel pedig több millió ember megélhetése kerüljön veszélybe.
A National Geographic News tudósítása szerint a szerzők a hét elején San Franciscóban mutatták be vészjósló tanulmányukat az Amerikai Geofizikai Egyesület konferenciáján.
A szerzők a népességmozgásra vonatkozó és klímaváltozási modelleket felhasználva azt kísérelték meg megállapítani, hogy mi történne, ha kb. 100 db "Hirosima-méretű" atombombát dobnának le a konfliktusban álló felek.
Ahogyan húsz évvel ezelőtt, most is azt állapították meg, hogy a közvetlen pusztítás mellett az utóhatások az egész Földön éreztetnék hatásukat.
Egy, ami mindent visz
Az atombombák ledobását követően ugyanis minden lángba borulna, ami kicsit is éghető: a fák, az erdő és a növényzet mellett tűz martalékává válnának a tetőszerkezetek, az összes műanyag alapanyagú tárgy, az aszfalt és természetesen minden, amiben egy csöppnyi benzin is található.
Mindebből olyan hatalmas korom- és pernyefelhő keletkezhet a tudósok szerint, hogy az jelentős mértékben blokkolhatja a napsugarakat.
Ezzel együtt természetesen csökkenne a Föld átlaghőmérséklete, legalább 10 százalékkal visszaesne a csapadék mennyisége, a bolygó bizonyos pontjain pedig közel egy hónappal lerövidülne a növénytermesztési szezon.
A korom- és pernyefelhő felemelkedne egészen a légkör felső rétegéig, és az atmoszféra lehűlő alsó rétegei ott is tartanák azt.
Mindeközben a füst magát az ózonlyukat is kikezdené, ezzel pedig úgy növekedne a rákot okozó sugárzás veszélye, hogy a Nap valójában csak a füstfelhő szűrőjén keresztül érné el Földünket.
