Az őskori vadászokkal kezdődött tizenötezer éve az emberi tevékenység okozta, azaz az antropogén felmelegedés - állítják amerikai kutatók a Geophysical Research Letters című szaklapban közzétett tanulmányukban.
1
Christy Doughty, Adam Wolf és Chris Field, a Carnegie Institution for Science kutatói által felvázolt forgatókönyv szerint e folyamat első lépéseként fogyatkozni kezdett 15 ezer éve a mamutpopuláció létszáma.
Ennek egyrészt természetes okai voltak: ebben az időben ért véget a jégkorszak, másrészt kihalásukhoz az ember is hozzájárult - olvasható a ScienceDaily (http://www.sciencedaily.com/) tudományos hírportálon.
A jótékony mamutok A mamutok, amelyek a prériken éltek, alaphelyzetben lelegelték a növekedésnek indult kis nyírfákat is, így az adott területnek fennmaradt a füves sztyeppe jellege. Ám ahogy tünedeztek el a mamutok, "támadásba lendültek" a nyírfák, amelyek egyre nagyobb területet hódítottak meg, átalakítva annak jellegét. S bár északon alig 2 méteres törpenyírfák nőttek, azok is képesek voltak átvenni az uralmat.
A fák megváltoztatták a táj színét, amely sötétebbé vált, s ezáltal több hőenergiát volt képes elnyelni, majd "viszonzásul" az erdők felmelegítették a levegőt. Ez a folyamat felerősítette a természetes felmelegedést, amelyet a mamutok egyre nehezebben viseltek el, számuk tovább fogyatkozott, ezzel párhuzamosan egyre terjeszkedtek a nyírfák.
A kutatók, hogy kiderítsék, mennyire befolyásolta ez a folyamat az éghajlatot, őskori polleneket vizsgáltak, amelyeket Alaszka, Szibéria és a Yukon térségének tavainak üledékéből nyertek. A tudósok elsősorban a nyírfa pollenjeit vizsgálták, amely igen "igyekvő", ha nyílt térségek meghódításáról van szó. Mint kiderült, tizenötezer évvel ezelőtt, pontosan abban az időben, amikor lecsökkent a mamutok létszáma és a vadászok megérkeztek a térségbe, a nyírfapollen mennyisége hirtelen megnőtt.
Hódító nyírfák Annak megállapítására, hogy mekkora pótlólagos területet hódítottak meg a nyírfák a mamutok "visszavonulásának" köszönhetően, a tudósok kiszámították az elefántok táplálkozásával a környezetre gyakorolt hatását. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy néhány évszázad leforgása alatt a mamutok eltűnésének köszönhetően a nyírfa meghódította Szibéria, valamint Ázsiát és Alaszkát összekötő földterület, Beringia területének egynegyedét.
A nyírfák elterjedéséért a mamutok kihalása csupán negyedrészt volt felelős, a többi természetes okok miatt következett be. A vizsgált néhány száz év alatt egyébként az átlaghőmérséklet 0,1 Celsius fokkal emelkedett.
Mivel a mamutok kihalásában az őskori vadászok is ludasok voltak, így hozzájárultak a globális felmelegedéshez is.
"Az ember sok ezer évvel korábban kezdte befolyásolni a globális éghajlatot, mint eddig feltételezte a tudomány, ekkor kezdődött az ember kora a földtörténetben, az antropocén időszak" - hangsúlyozták a szerzők.
