Az óriás tigrisgarnéla eddig csak tengervízben tudott élni, ausztrál kutatóknak hosszú idő elteltével most azonban sikerült a rák olyan változatát kitenyészteni, amely kitűnően szaporodik sósvizű tavakban is.
1
Az óriás tigrisgarnéla eddig csak tengervízben tudott élni, ausztrál kutatóknak hosszú idő elteltével most azonban sikerült a rák olyan változatát kitenyészteni, amely kitűnően szaporodik sósvizű tavakban is.
A brisbane-i Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation (CSIRO) kutatóinak eredménye jó hír a tengeri ökoszisztémák számára, hiszen a Penaeus monodon tudományos névre hallgató garnélát eddig csak tengeri tenyésztelepeken lehetett tartani, azok azonban a vízbe kerülő felesleges takarmány és végtermékek révén igencsak megterhelik környezetüket.
Ezért már tíz évvel ezelőtt felvetődött az ötlet, hogy alkalmassá kellene tenni a rákokat a zord környezetnek számító sós tavakban való életre. Akkor kezdték a CSIRO kutatói a tenyésztési munkákat, amelyeknek mostanra született meg az eredményük. Az új változattal még az akvakultúrák hozamát is sikerült megnövelniük, amely az eddigi hektáronkénti 13 tonnához képest 17,5 tonnára gyarapodott.
Az óriásgarnélák a 36 centiméteres hosszt is elérhetik, egyetlen állat elegendő egy teljes étkezéshez a maga 650 grammot elérő tömegével.
Az elért hozam minden várakozást felülmúlt - közölte Nigel Preston, a kutatómunka vezetője a Die Welt című német lap internetes kiadása szerint (www.welt.de). Szerinte ha az egész iparág átállna az új tenyésztési vonalra, Ausztrália a jelenlegi ötezer tonna tigrisgarnéla helyett akár 12 500 tonnát is termelhetne évente.
Ráadásul a garnélák piaci sikere szinte borítékolható: az utóbbi két évben ugyanis öt díjat is sikerült bezsebelniük. Ezeket nem csupán méretüknek köszönhetik, hanem kinézetüket, ízüket és húsuk állagát is értékelték.
