Látványosabbá teheti a naplementéket és csökkentheti a hőmérsékletet a légkörbe került vulkáni hamu, ami csütörtökön megbénította Nyugat-Európa légi közlekedését. A szakértők ugyanakkor attól tartanak, hogy az izlandi gleccser alatt fekvő tűzhányó aktivitása nyomán kitörhet közeli Katla vulkán, ami természeti katasztrófát okozna.
1
Nem túl nagy elégtétel a földön ragadt utasoknak, de látványosabbá teheti a naplementéket az izlandi
Eyjafjalla gleccser alatt fekvő, a március eleje óta többször is kitört vulkánból származó hamu. A légkörbe került részecskék ugyanis visszaverik a napfényt, narancsszínűvé, bordóvá színezve
alkonyatkor az eget.
A hamufelhő először Nagy-Britannia és Dánia, majd Finnország légterét érte el, és húzódik dél felé. A vulkáni hamu komoly veszélyt jelent az utasszállító gépekre: éppen abban a magasságban, tíz-tizenegy ezer méteren terjed, ahol ezek a repülők közlekednek, a hajtóművekbe jutva pedig üvegszerű anyaggá alakul és leállítja azokat. Nem túlzott tehát az óvatosság, hiszen az elmúlt évtizedekben többször is csaknem tragédia történt a tűzhányókból felszabaduló hamu miatt -
mondta az InfoRádiónak az AEROmagazin főszerkesztője.
A vulkán kitörése a hőmérsékletre is hatással lehet, az apró kőzet- és üvegdarabkák ugyanis évekig a légkörben maradhatnak, csökkentve a földfelszínt elérő napfény mennyiségét. A Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörésének hatására - ami legalább négyszáz halálos áldozatot követelt - például fél Celsius-fokkal csökkent a globális átlaghőmérséklet.
Az izlandi vulkán aktivitása nyomán az érintett területeken az asztmások tünetei valamelyest súlyosbodhatnak, a szakértők szerint azonban a hamufelhő érkezése nem okoz komolyabb egészségi problémákat. Nagyobb kitörésekkor általában nagy mennyiségű kén-dioxid kerül a levegőbe, ami viszont igen veszélyes.
A Katla eddig ismert legnagyobb, 1755-ös kitörése idején óriási árhullámot okozott, másodpercenként 200-400 ezer köbméternyi, a
Mýrdals gleccserből felszabaduló víz zúdult a környékre. (Összehasonlításképpen: az Amazonas, a Mississippi, a Nílus és a Jangce együttes vízhozama másodpercenként 290 ezer köbméter - írja a Wikipédia.)
Elképesztő hatásAz indonéz szigetvilág egyik szigetének, Sumbawának északi csücskén fekvő Tambora vulkán 1815-ös kitörése elképesztő mennyiségű, összesen mintegy 150 milliárd köbméter kőtörmelék, vulkáni hamu és egyéb anyag került a levegőbe. A katasztrófa hatvanezer ember halálát okozta, de hatása az egész bolygón érezhető volt. A felszabadult hamu évekig a légkörben maradt, így kevesebb napfény érte a földfelszínt.
A telek szokatlanul hidegek voltak, a nyár pedig gyakorlatilag megszűnt, ami miatt gyenge volt a termés, így éhínség és járványok törtek ki. Írországban a nyári hónapok alatt 142 napon át esett az eső, míg Észak-Amerikában júniusban havazott, júliusban és augusztusban pedig számos folyó befagyott.
