Venkatraman Ramakrishnan és Thomas A. Steitz amerikai, valamint Ada E. Jonat izraeli kutató kapta az idei kémiai Nobel-díjat - jelentették be Stockholmban.
1
A három kutatónak a riboszómák, vagyis a citoplazmában elhelyezkedő, RNS-ből és fehérjékből álló sejtszervecskék struktúrájának és működésének kutatásáért ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a tekintélyes díjat. Ada E. Jonat az izraeli Weizmann Intézet munkatársa, 1964 óta az első nő, akinek odaítélik a díjat. Az indiai születésű amerikai állampolgár Venkatraman Ramakrishnan a cambridge-i MRC Molekuláris Biológiai Laboratóriumban, Thomas Steitz pedig az amerikai Yale Egyetemen dolgozik.
A díjazottak kutatásai során vált világossá, hol és hogyan fordítódik le a DNS-ben tárolt genetikai információ a fehérjék nyelvére. Ők végezték az úttörő vizsgálatokat a sejtek fehérjegyárai, az úgynevezett riboszómák szerkezetével és működésével kapcsolatban.
A riboszómákkal kapcsolatos alapvető felfedezések számtalan jelentősége közül ma az egyik legkiemelkedőbb az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem, mivel az antibiotikumok körülbelül felének a riboszómák a célpontjai.
Magyarok a kémiai Nobel-díjasok között Az elmúlt három év kémiai Nobel-díjasai
2008: Osamu Shimomura, Martin Charlie és Roger Y. Tsien, Egyesült Államok - a zöld fluoreszcens protein felfedezéséért és gyakorlati felhasználásáért
2007: Gerhardt Ertl, Németország - a katalitikus felületeken végbemenő vegyi reakciók vizsgálata
2006: Roger D. Kornberg, Egyesült Államok - a ribonukleinsavat alkotó enzimekről folytatott kutatásaiért
Magyar származású tudós utoljára 2004-ben kapta meg a svéd akadémiától a rangos elismerést: akkor Herskó Ferenc izraeli biológust tüntették ki a test fehérjéinek lebontását vizsgáló kutatásaiért.
1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh György kapott Nobel-díjat a karbokationok kimutatásáért és vizsgálatáért (az ő kutatásai révén lehet magas oktánszámú, illetve ólommentes benzint előállítani).
1986-ban a Torontóban élő Polányi János kapott megosztva, míg 1943-ban Hevesy György önállóan kémiai Nobel-díjat.
Az első magyar származású - egyébként osztrák-német - kitüntetett Zsigmondy Richárd volt, akit 1925-ben a kolloid oldatok heterogén összetételének meghatározásáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért díjaztak.
Érdekességek a kémia Nobel-díjjal kapcsolatbanAz ideivel együtt összesen 101 kémia Nobel-díjat osztottak ki, vagyis nyolc alkalommal nem ítélték oda a rangos kitüntetést. Ennek oka, hogy ezekben az években (1916-ban, 10917-ben, 1919-ben, 1924-ben, 1933-ban, 1940-ben, 1941-ben és 1942-ben) a Nobel Bizottság nem talált kimagasló eredményt a kémia területén, illetve a két világháború idején szünetelt a Nobel-díj odaítélése.
Összesen 156 tudósnak ítélték már oda a díjat, de közülük - az idei díjzottal együtt - csak négy volt nő, ráadásul ketten rokonok: 1911-ben Marie Curie, 1935-ben pedig lánya, Iréne Joliot-Curie kapta a kémiai Nobelt.
A legidősebb kémiai Nobel-díjas John B. Fenn volt, aki 2002-ben 85 évesen lett díjazott.
