Huszonötből egy haláleset az alkohol miatt következik be a világon - állítják kanadai kutatók. Európában a volt szovjet tagállamokban a legrosszabb a helyzet: ott minden hét emberből eggyel az italozás miatt kialakult betegségek végeznek.
1
A szegényebb rétegeket érintik leginkább az alkoholfogyasztással kapcsolatban kialakuló betegségek - írják a Lancet című orvosi szaklapban megjelent elemzésükben a Torontói Egyetem munkatársai.
A szerzők figyelmeztetnek: bár a mértékletes italozás akár még egészséges is lehet, előnyeinél jóval nagyobbak a hátrányai. Amellett, hogy az alkoholfogyasztásnak olyan közvetlen következménye is van, mint a májkárosodás, annak nyomán sok más betegség, például száj-, gége- vagy vastagbélrák, melldaganat, depresszió vagy stroke is kialakulhat.
A kutatók azt is megállapították, hogy a felnőtt lakosság jó része - a nők 66, a férfiak 45 százaléka - élete legnagyobb részében tartózkodik az ivástól. Az amerikai kontinensen az átlagosan elfogyasztott alkoholmennyiség hetente 17 egységnyi, míg a Közel-Keleten csupán 1,3.
Ijesztő adatok2004-ben a világszerte történő halálesetek 3,8 százalékának volt köze az alkoholfogyasztáshoz, ám mivel egyre több nő is a pohár fenekére néz, ez az arány 2000 óta folyamatosan növekszik. A legtöbb, az italozással összefüggő haláleset Európában történik: tízből egynek biztosan köze van az alkoholhoz. A helyzet a volt szovjet tagállamokban a legrosszabb, ott minden hét elhunyt közül eggyel az ital végez.
Bár egyre több nő iszik, a férfiak még mindig ötször nagyobb eséllyel halnak meg az alkohol miatt, és az is igaz, hogy a probléma inkább a fiatalokat érinti, mint az időseket.
A szakértők szerint az alkoholfogyasztás miatt most körülbelül annyian lesznek betegek, mint 2000-ben a dohányzás következtében.
