A vírusokat a tudomány eddig nem sorolta az élő szervezetek közé, a jövőben azonban mindez megváltozhat. Egy nemrég felfedezett vírusfajta, amely más vírusokat támad, felveti a kérdés: élő sejtek-e ezek a fertőző bacilusok.

1

A kórokozók között a vírusok egyedülállók abban a tekintetben, hogy mindent képesek megtámadni. Léteznek vírusok, amelyek a növényeket betegítik meg, olyanok, amelyek a rovarokat károsítják, és olyanok is, amelyek az amőbákat és a baktériumokat támadják. Most azonban kiderült: még vírusok ellen is léteznek vírusok.

A Nature című tudományos lap múlt havi számában megjelent írása beszámol arról, hogyan azonosítottak a kutatók egy hatalmas mimivírust, azaz egy olyan vírusfajtát, amelyet a legnagyobb vírusok közé sorolnak. A mimivírusok olyan nagyok, hogy akár egy normál optikai mikroszkóppal is láthatók.

A legújabb vírus, mivel nagyobb az eddig ismert vírusoknál, a mamavírus nevet kapta. A kutatást végző francia kutatócsoport azonban felfedezett egy aprócska vírusfajtát is, amely képes megfertőzni a mamavírust, ezt Szputnyiknak nevezték el.

A Szputnyik az első felfedezett vírusfajta, amely egy másik vírust támad. A vírusok - amelyeket nem sorolnak az élő szervezetek közé, és sejtnek sem tekinthetők, mivel önállóan nem képesek a működésre, ezért csak fertőzőképes genetikai információnak tekintik ezeket - akkor képesek osztódni, ha megtámadnak egy élő sejtet, amelyet felhasználhatnak a fehérjeképzésre. Tehát a Szputnyik és a mamavírus is csak akkor működhet, ha a mamavírus támadásba lép, azaz egy harmadik szerveződést használ.

Az új vírusforma felfedezése megváltoztathatja a kutatók felfogását ezekről az apró szerveződésekről. Ha ugyanis egy vírus képes megtámadni egy másik vírust, felmerül a kérdős, hogy nem sorolhatók-e az élő szerveződések közé.