Több mint 700 ezer éves emberi lakóhely maradványaira bukkantak dán régészek Katarban. Az ásatások során talált használati eszközök az akkori emberek magas szintű műszaki intelligenciájáról tanúskodnak.

1

Több mint 700 ezer éves emberi lakóhely maradványaira bukkantak dán régészek Katarban.

A leletek a legrégebbi emberi nyomok közé tartoznak Afrikán kívül, sőt egyáltalán a legrégebbi emberi települések maradványai közé számíthatók világviszonylatban. Mint a videnskap.dk című dán tudományos portál írta, az ásatások során talált használati eszközök az akkori emberek magas szintű műszaki intelligenciájáról tanúskodnak.

Bo Madsent, az ásatások vezetőjét rendkívül meglepte a kőszerszámok megmunkálásának kifinomult technikája. Maguk készítette fegyvereikkel ezek az emberek nagy emlősöket is el tudtak ejteni. "Ez azt jelenti, hogy képesek voltak egy új környezethez alkalmazkodva is életben maradni" - magyarázta a tudós.

Madsen, aki két dán régészkollégájával négy hét leforgása alatt összesen nyolc hasonló lakóhelyet tárt fel az arab sivatagban, meg van győződve arról, hogy "az egyik legelső afrikai kivándorlási hullám" nyomaira bukkantak. A fellelt használati eszközök arra engednek következtetni, hogy a mai sivatag hajdanán valóságos "paradicsom" volt a korabeli emberek számára. "A sivatag mentén nagyvadakra vadásztak, köztük elefántokra, bölényekre és szarvasokra" - mondta.

A leletek keltezését egyelőre máshol feltárt, hasonló típusú kőszerszámok alapján állapították meg a tudósok. Ha a geológiai vizsgálatok alátámasztják a dátum helyességét, az új feltárások "nagy áttörést" jelentenek a történelem hajnalán élt korai emberek életviszonyainak kutatásában - szögezte le Madsen a dán internetes portálnak nyilatkozva.