Igen csekély az esélye annak, hogy értelmes lényeket találunk a Földhöz hasonló bolygókon. A legújabb számítások szerint annak a valószínűsége, hogy nem vagyunk egyedül, mindössze 0,01 százalék.

1

Andrew Watson professzor szerint, mivel a Földön is igen későn jelent meg az értelmes élet, ez igen ritka jelenség lehet. A bolygónk több mint négymilliárd éves, az értelmes élet ehhez képest éppen csak most jelent meg - miközben a Föld még legföljebb egymilliárd évig létezhet, mielőtt a Nap el nem pusztítja.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a többi hasonló bolygó történetében is igen rövidke az az ablak, amikor egyáltalán kialakulhat értelmes életforma - talán túl rövid is - állítja az Astrobiology című szaklapban megjelent cikkében.

Watson szerint az evolúciónak négy kritikus és nehéz szakaszon kell átmennie ahhoz, hogy értelmes élet alakuljon ki - és mindegyik valószínűsége kevesebb tíz százaléknál. Így annak az esélye, hogy négymilliárd év alatt értelmes élet alakuljon ki, mindössze 0,01 százalék.

"Jelenleg a Föld az egyetlen, ahol értelmes élet van" - összegezte számításait a Kelet-angliai Egyetem professzora.

Watson nem az egyetlen, aki megpróbálta kiszámítani, egyedül vagyunk-e az univerzumban. Frank Drake 1961-ben dolgozta ki a róla elnevezett, hétismeretlenes egyenletet, amely megadja az idegen civilizációk számát.

Sok tudós állítja, hogy léteznie kell legalább egyszerű életformáknak más bolygókon is, a csillagászok közül pedig sokan hisznek abban, hogy találni fognak olyan bolygókat, amelyek "éppen megfelelőek" az élet kialakulására.

Watson mégis ragaszkodik ahhoz a véleményéhez, hogy csekély az intelligens élet kialakulásának esélye. Először is létre kell jönniük az egysejtes baktériumoknak, majd komplex sejteknek, azután specializálódott sejteknek kell kialakulniuk, majd létrejöhet az intelligens életforma, amely képes a beszédre.

Minden egyes szakasz elérése egyre kevésbé valószínű - hangsúlyozza Watson professzor.