A volt szocialista államok eredményeit meglehetősen nehéz elemezni a politikai és területi változások figyelembe vétele nélkül. Csehország és Szlovákia 1988-ban és 1992-ben még közösen vett részt az ötkarikás játékokon Csehszlovákia néven, Atlantára azonban már mindkét állam külön-külön küldte el a sportolóit.

Szlovénia és Horvátország olimpikonjai Barcelonában már önálló államok versenyzőiként indultak, a megmaradt jugoszláv területekről érkező versenyzők pedig az olimpiai zászló alatt, független olimpiai résztvevőként mérették meg magukat. Atlantában és Sydney-ben az ország Jugoszlávia néven szerepelt, Athénban pedig Szerbia és Montenegróként. A pekingi játékokra ismét változott a helyzet, hiszen Montenegró 2006 júniusában önállóvá vált; ez alkalommal déli szomszédunk már Szerbia néven szerepelt.

A volt szocialista országok olimpiai éremtáblázata

Az éremtáblázatot böngészve kiderül, hogy ebben a körben a magyar sportolók teljesítettek messze a legjobban: 48 aranyérmet szereztek az elmúlt húsz év olimpiáin, míg a második legeredményesebb románok ennél tízzel kevesebbet. Összesítésben is jobb a magyarok eredménye: Szöul óta 118 első, második vagy harmadik helyért járó elismerést gyűjtöttek be olimpikonjaink, a román versenyzők 114-et.

Mégis, Pekingben a magyar küldöttség a román mögé szorult az éremtáblázaton. Keleti szomszédaink sportolói négy arany-, egy ezüst- és három bronzérmet szereztek, ezzel Fehéroroszország mögött a 17. helyen végeztek, míg a magyarok Lengyelország után a 21.-ek lettek.