A pekingi olimpia lezárultával érdemes számvetést készíteni: nemcsak arról, hogyan szerepeltek a magyarok, hanem arról is, milyen változáson ment át egyes országok sportélete. A fejlődést jól tükrözi megszerzett érmek száma - ebben a tekintetben a XXIX. nyári olimpia szervezője, Kína ugrott a legnagyobbat.
Három aranyérmet szerzett Pekingben a magyar olimpiai küldöttség; ennyit éppen száz éve Londonból, illetve négy évvel később Stockholmból, ennél kevesebbet - kettőt - legutóbb 1924-ben Párizsból hoztak haza sportolóink. Ezüstéremből több jutott, ötöt sikerült szerezni, bronzból pedig kevesebb, csupán kettő.

Sok szurkolót minden bizonnyal hidegzuhanyként értek a mostani magyar eredmények, hiszen az elmúlt húsz évben mindig sokkal jobban szerepeltek az olimpikonjaink: az 1988-as szöuli és az 1992-es barcelonai játékokról 11-11 arannyal tértek haza, és a kevésbé fényes érmekből is szereztek szép számmal.

Ehhez képest visszaesést jelentett az 1996-os atlantai olimpia, ahol "mindössze" hét aranyat szereztek a magyar sportolók a négy ezüst és tíz bronz mellett. A sydney-i és athéni játékokon azonosan szerepeltek, jutalmuk nyolc arany-, hat ezüst- és három bronzérem volt.

Az elmúlt húsz év statisztikáit böngészve az is kiderül - bár nem meglepetés -, hogy a magyar sportolók Pekingben szerezték a legkevesebb olimpiai pontot, 93-at. A szöuli játékok óta ez nem fordult elő: e tekintetben a legjobban Barcelonában szerepeltek a magyarok (217), a leggyengébben pedig Athénban (144).

Az utóbbi két évtized szereplését tekintve kijelenthető, hogy a magyar csapat Pekingben érte el a leggyengébb eredményeket.

1   2

Következő oldal »