eur:
393.12
usd:
367.3
bux:
0
2024. április 24. szerda György

Mi lesz Irakkal az amerikaiak kivonulása után?

Alig vonult ki az Egyesült Államok Irakból, máris fokozódott a politikai feszültség az ország alelnöke ellen kiadott elfogadóparanccsal. A szunnita Tarek al-Hasemit azzal vádolják, hogy köze van kormánypolitikusok elleni támadásokhoz. Vajon visszatér-e a szektás erőszak?

Amerika részéről a héten véget ért az iraki háború, de bizonytalan, hogy mi történik a közel-keleti országgal, kilenc évvel az invázió kezdete után. A Szaddám Husszein megbuktatását követő időszakban véres szektás háború tört ki a többségi síiták és az addigi elitet adó szunniták között, egymást érték a robbantások, emberrablások és gyilkosságok.

Az amerikaiak a három fő csoport - a síiták, szunniták és kurdok - közötti törékeny hatalommegosztással próbálták felépíteni a modern iraki államot, de ezt most újabb viszály fenyegeti.

Az iraki hatóságok - azaz a síita többség által ellenőrzött kormány - elfogatóparancsot adott ki az ország szunnita alelnöke, Tarek al-Hasemi ellen, mert a gyanú szerint köze volt kormánytagok elleni gyilkosságokhoz és pokolgépes támadásokhoz.

A belügyi szóvivő szerint Hasemire a testőreinek vallomásai terelték a gyanút. "A terrorizmus elleni törvény 4. cikkelye alapján elfogatóparancsot adtak ki az alelnök ellen, és ezt öt bíró írta alá. A parancsot végre kell hajtani" - mondta a szóvivő. Az iraki belügyminisztérium az állami Irakíja televízióban bemutatta a testőrök vallomását, amelyekben azt állították, hogy Hasemi készpénzt adott nekik a gyilkosságok végrehajtására. Egyikük azt mondta: 3000 dollárt kapott az alelnöktől.

A síita miniszterelnök, Nuri al-Maliki és szunnita ellenfelei közötti politikai harc még jobban elmélyült az amerikai csapatkivonás idején. Hasemi hétfőn az északi, önálló fegyveres erőkkel rendelkező kurd autonóm területre utazott, és így kérdéses volt, hogy mikor tartóztatják le. Előtte azonban három órán át nem engedték felszállni a gépét a bagdadi reptérről.

2006 és 2007 között a szektás gyilkosságok és bosszúk több ezer áldozatot szedtek. Azóta jelentősen alábbhagyott a síiták és szunniták közötti ellenségeskedés, de az ellentét még mindig jól érezhető a politikában. Maliki a hétvégén például bizalmi szavazást kért saját, szunnita miniszterelnök-helyettese ellen is, mert az "nem hisz a politikai folyamatban".

A nemzeti egységkormányban helyet foglaló szunniták egy ideje bojkottálják a parlamenti üléseket, mert úgy érzik, hogy a síiták kiszorítják őket a hatalomból. Az ország több szunnita vidékén autonómiát követelnek a központi kormánytól.

Címlapról ajánljuk
Már a választók egyharmada sem szavazna a német koalícióra

Már a választók egyharmada sem szavazna a német koalícióra

Eddig sem szárnyalt a német koalíció az elmúlt egy évben végzett felmérések szerint, de most tovább csökkent a kormánypártok támogatottsága. A romló gazdasági helyzet és az ezzel kapcsolatos heves koalíciós viták szinte napról napra ássák alá a kormány népszerűségét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Átszakadt az ukrajnai frontvonal, Harkiv elleni offenzíva készül - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Átszakadt az ukrajnai frontvonal, Harkiv elleni offenzíva készül - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Átszakadt a frontvonal az Ocseretine-Sztyepove szektorban, lehet, hogy az oroszoknak be se kell venniük Vuhledárt, hanem egyszerűen megkerülik. Az Egyesült Államok 1 milliárd dollár értékű, azonnali fegyvertranszfert készített elő Ukrajnának, a csomag már csak a szenátus, illetve az elnök aláírására vár. Ukrán és amerikai források szerint az orosz nyári offenzíva egyik fő célja Harkiv elfoglalása lesz. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×