![]() |
|
Minőségügyi mérnök
Humanity Kft.
Raktári dolgozó
Eu-Jobs Kft.
Termelésirányító mérnök
Pro HR Kft. |
> szótár
Európa-bajnokság 2008
Közellenségből csodált hadvezér lett a Hortalezai Bölcs
2008. július 2., szerda 0:45 InfoRádió| Kinyomtatom | ![]() |
Elküldöm | ![]() |
Betűméret + - |
Bírált és legszívesebben már régen menesztett edzőből egy egész ország által csodált és rajongott hadvezér lett Luis Aragonés, az Európa-bajnok spanyol válogatott szövetségi kapitánya. A 2006-os világbajnokság kudarca után a lapok és a közvélemény is elküldte volna, mégis maradt, most mindenki marasztalja, mégis távozik. Bemutatjuk az edzői szakma egyik legellentmondásosabb és legsikeresebb tagját.
José Luis Aragonés Suárez 1938. július 28-án született Madridban. Jezsuita iskolában tanult, majd 1958-ban leigazolta a Real Madrid, de a nagycsapatban nem mutatkozott be a királyi gárdában. Az Oviedo együttesében debütált az élvonalban, majd a Betisnél töltött három szezont, és 1964-ben kötött ki az Atlético Madridnál, ahol legnagyobb sikereit érte el.
A csatár három bajnoki címet, egy kupát nyert az Atléticóval, és gólkirály lett 1969-70-ben. A matracosoknál összesen 123 gólt szerzett, ezzel a klubtörténet örökrangsorának 2. helyezettje.
A válogatottságig is eljutott: 1965 és 1972 között 11 mérkőzésen 3 gólt szerzett, utolsó fellépése éppen a magyar válogatott elleni madridi 1-0-ás mérkőzésre esett. Az 1974-es BEK-döntő elvesztése - a Bayern München 4-0-ra nyert - után felhagyott a játékkal.
Szakvezetői pályája is élete klubjánál, az Atléticónál kezdődött, és 1976-ban kupát, egy évvel később pedig bajnoki címet szerzett edzőként. Ekkor ragasztották rá a Hortalezai Bölcs becenevet.
Összesen négyszer volt a madridiak edzője, emellett a Realon kívül valamennyi spanyol élklubot vezette. Ült a Betis (egyetlen bajnoki erejéig!), a Barcelona, az Espanyol, a Sevilla, a Valencia, még egyszer a Betis (ekkor már egy éven át), az Oviedo és a Mallorca kispadján is. Összesen 751 élvonalbeli mérkőzése van edzőként, ez abszolút rekord Spanyolországban.
2004 júliusában szinte közfelkiáltással tették meg a dicstelen Eb után búcsúzó Inaki Sáez utódjának. A 2004 augusztus 18-i, Venezuela elleni 3-2-es sikerrel mutatkozott be a selección kispadján. 2005 októberében óriási botrányt kavart, amikor rasszista megjegyzéssel illette Thierry Henry-t - emiatt távozását is követelte a nemzetközi, főleg a brit sajtó. Az UEFA pénzbüntetéssel sújtotta a spanyol szövetséget az eset miatt, de Aragonés azt mondta: nem rasszista, fekete bőrű barátai is vannak.
A németországi vb-re nagy reményekkel vezette csapatát, ám a várt siker ismét elmaradt annak ellenére, hogy korábban fantasztikus veretlenségi sorozatot produkált az együttessel. A spanyolok ugyanolyan lendülettel kezdtek, mint a 2008-as Eb-n, de a nyolcaddöntőben a Zidane és Ribéry vezette francia válogatott megállította az Armadát. A sajtó és a közvélemény megszabadult volna tőle, de Aragonés maradt, mert érezte, még nem fejezte be munkáját.
A csatár három bajnoki címet, egy kupát nyert az Atléticóval, és gólkirály lett 1969-70-ben. A matracosoknál összesen 123 gólt szerzett, ezzel a klubtörténet örökrangsorának 2. helyezettje.
A válogatottságig is eljutott: 1965 és 1972 között 11 mérkőzésen 3 gólt szerzett, utolsó fellépése éppen a magyar válogatott elleni madridi 1-0-ás mérkőzésre esett. Az 1974-es BEK-döntő elvesztése - a Bayern München 4-0-ra nyert - után felhagyott a játékkal.
Szakvezetői pályája is élete klubjánál, az Atléticónál kezdődött, és 1976-ban kupát, egy évvel később pedig bajnoki címet szerzett edzőként. Ekkor ragasztották rá a Hortalezai Bölcs becenevet.
Összesen négyszer volt a madridiak edzője, emellett a Realon kívül valamennyi spanyol élklubot vezette. Ült a Betis (egyetlen bajnoki erejéig!), a Barcelona, az Espanyol, a Sevilla, a Valencia, még egyszer a Betis (ekkor már egy éven át), az Oviedo és a Mallorca kispadján is. Összesen 751 élvonalbeli mérkőzése van edzőként, ez abszolút rekord Spanyolországban.
2004 júliusában szinte közfelkiáltással tették meg a dicstelen Eb után búcsúzó Inaki Sáez utódjának. A 2004 augusztus 18-i, Venezuela elleni 3-2-es sikerrel mutatkozott be a selección kispadján. 2005 októberében óriási botrányt kavart, amikor rasszista megjegyzéssel illette Thierry Henry-t - emiatt távozását is követelte a nemzetközi, főleg a brit sajtó. Az UEFA pénzbüntetéssel sújtotta a spanyol szövetséget az eset miatt, de Aragonés azt mondta: nem rasszista, fekete bőrű barátai is vannak.
A németországi vb-re nagy reményekkel vezette csapatát, ám a várt siker ismét elmaradt annak ellenére, hogy korábban fantasztikus veretlenségi sorozatot produkált az együttessel. A spanyolok ugyanolyan lendülettel kezdtek, mint a 2008-as Eb-n, de a nyolcaddöntőben a Zidane és Ribéry vezette francia válogatott megállította az Armadát. A sajtó és a közvélemény megszabadult volna tőle, de Aragonés maradt, mert érezte, még nem fejezte be munkáját.
| 1 2 | Következő oldal » |
Kapcsolódó cikkek:
| 4 gól | David Villa (spanyol) |
| 3 gól | Lukas Podolski (német) |
| 3 gól | Roman Pavljucsenko (orosz) |
| 3 gól | Hakan Yakin (svájci) |
| 3 gól | Semih Sentürk (török) |
> címlapon




