eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Steel oil pipes from refinery in desert during sunset.
Nyitókép: imaginima/Getty Images

Kína energiaszövetségre lép a tálibokkal

Afganisztán tálib kormánya kínai céggel kötött szerződést az ország északi részén található olaj kitermeléséről.

A 2021-es tálib hatalomátvétel óta ez az első energiakitermelési szerződés, melyet külföldi céggel kötött az ország. A 25 éves megállapodás megerősíti Kína szerepvállalását a régió gazdaságában - írja a BBC.

Az olajkitermelési megállapodás értelmében a Xinjiang Central Asia Petroleum and Gas Company (CAPEIC) olajfúrásokat végezne az Amu-Darja medencében - közölte Zabihullah Mujahid tálib szóvivő.

"Az Amu Darja olajszerződés fontos projekt Kína és Afganisztán között" - mondta Wang Yu, Kína afganisztáni nagykövete egy sajtótájékoztatón a fővárosban, Kabulban.

Egy kínai állami tulajdonban lévő vállalat szintén tárgyalásokat folytat egy rézbánya üzemeltetéséről az ország keleti részén.

Afganisztán természeti erőforrásainak értékét több mint 1 milliárd dollárra becsülik:

  • földgáz,
  • réz és
  • ritka földfémek

is találhatók területén. Az évtizedek óta instabil politikai helyzet miatt azonban ezek nagy részéhez eddig nem sikerült hozzájutni.

Peking hivatalosan nem ismerte el az afganisztáni tálib kormányt, de jelentős érdekeltségei vannak az országban, amely a kínai Övezet és Út kezdeményezés szempontjából fontos régió középpontjában helyezkedik el. A Hszi Csin-ping által 2013-ban elindított program finanszírozást biztosít a feltörekvő országok számára olyan infrastruktúra kiépítéséhez, mint a kikötők, utak és hidak.

Csütörtökön tálib tisztviselők közölték, hogy az Iszlám Állam (IS) csoport fegyvereseit vették célkeresztbe, akik megtámadtak egy kínai üzletemberek által használt szállodát.

Nyolc IS-militánst megöltek és többeket letartóztattak - közölték a tálibok. A kabuli Longan Hotel elleni decemberi támadásban legalább három ember halt meg és további 18 sebesült meg, köztük öt kínai állampolgár.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×