Czóbel Béla, Gulácsy Lajos és Tihanyi Lajos eddig ismeretlen vagy lappangó festményei is kalapács alá kerülnek a Virág Judit Galéria és Aukciósház október 19-i árverésén. A festmények különlegességét jól jelzi, hogy együttes kikiáltási áruk 88 millió forint.

1

Három különleges értékű festmény érkezéséről számolt be az InfoRádiónak a Virág Judit Galéria és Aukciósház vezetője: Czóbel Béla Párizsban, 1904-ben festett csendéletéről, Tihanyi Lajos önarcképéről, amelyet 1920-ban festett a művész Berlinben, valamint Gulácsy Lajos Nő kék korsóval című festményéről, amelyet 1909-ben Veronában festett.

Virág Judit elmondta: a képek eddig külföldi magántulajdonban voltak, a tulajdonosok pedig azért hozták most Magyarországra, mert úgy gondolták, hogy itt kapják meg értük a legmagasabb összeget.

A gyűjtők között már nagy érdeklődést váltott ki a három festmény, mert a galériavezető szerint igazi különlegességekről van szó: olyan alkotások ezek, amelyek mindhárom festő életében nagyon jelentősek, a képek pedig olyan korszakból kerültek elő, amelyeket a művészettörténészek nem nagyon ismernek.

Czóbel Béla csendélete például a fauvizmus korszakában született, de a szakértők eddig nem igazán tudtak olyan Czóbel-képről, amely ezt az élénk színeket használó francia irányzatot követte volna. A művész összes Párizsban festett képe ugyanis a francia fővárosban maradt vagy szétszóródott Európában.

Nagy ünnep, ha előbukkan egy ilyen festmény - állítja Virág Judit, aki szerint Tihanyi Lajos képe is különleges. Az önarcképet a szakma ismerte, de eddig csak a művészről szóló albumokban lehetett látni a kép fekete-fehér reprodukcióját.

A Gulácsy-alkotás érdekessége az, hogy sem olvasni, sem pedig fotót látni nem lehetett róla ideáig, tehát egy teljesen új festménnyel bővült a neves magyar festőművész életműve.

Az október 19-én esedékes aukción Gulácsy Lajos festménye 40, míg Czóbel Béláé és Tihanyi Lajosé 24 millió forintos kikiáltási árról indul.