A Jobbik elnöke közölte: pártja olyan frakcióban szeretne politizálni az Európai Parlamentben, amelynek tagjai nemet mondanak a lisszaboni szerződésre, és hozzátette, semmiképpen sem akarnak "nyíltan magyarellenes" képviselőcsoportban ülni. Az Inforadio.hu annak járt utána, hogy Vona Gábor "kritériumai" alapján hol lesz a helye a Jobbiknak az EP-ben.
1
A június 7-i európai parlamenti választáson a Jobbik a szavazatok közel 15 százalékát szerezte meg, így három képviselőt küldhet Strasbourgba. Az itthon és Nyugat-Európában is szélsőjobboldali pártként számon tartott Jobbik, amely EP-programjában nyíltan hangoztatta, hogy "Magyarország a magyaroké", és az unió érdekeivel szemben a nemzet érdeke mindenekelőtt, nem lesz egyedül euroszkeptikus nézeteivel az európai parlamentben.
A Jobbik és az európai radikális jobboldaliak
Magyarország: Jobbik (3 EP-képviselő)
Hollandia: Szabadságpárt (4)
Finnország: Kereszténydemokraták-Igazi Finnek (2)
Dánia: Dán Néppárt (2)
Ausztria: Szabadságpárt (2)
Olaszország: Északi Liga (8)
Románia: Nagy Románia Párt (2)
Szlovákia: Szlovák Nemzeti Párt (1)
Görögország: Ortodox Egyesület (2)
Egyesült Királyság: Brit Nemzeti Párt (2) és UKIP (13)
Bulgária: Támadás (2)
Franciaország: Nemzeti Front (3)
Belgium: Flamand Érdek (2)
Lettország: A Szülőföldért és a Szabadságért (1)
Az EP-ben összesen hét frakció működik, illetve vannak olyan képviselők, akik nem tartoznak egyik nagyobb európai pártcsoportosuláshoz sem. A legnagyobb frakciót a következő öt évben is az Európai Néppárt alakíthatja meg 264 fővel, míg a második legtöbb európai politikust (szám szerint 161-et) az Európai Szocialisták képviselőcsoportja adhatja majd.
Melyik illik leginkább a Jobbik profiljába? A két nagy csoportosuláson kívül vannak olyan kisebbek is, amelyek nem a minél szorosabb európai integráció hívei, és amelyek sorai közé beillene a Jobbik három politikusa is. Ilyen az Unió a Nemzetek Európájáért (UEN), amely a nemzeti szuverenitást hirdeti és ellenzi az európai integrációt.
Programjukban azt hangoztatják, hogy az "EU csak akkor állhat fel és fejlődhet, ha tiszteletben tartja a tradíciót, a szuverenitást, a demokráciát és az európai emberek identitását". Az előző ciklusban a frakciót többek között a lengyel Törvény és Igazság Párt, az olasz Nemzeti Szövetség és Északi Liga, valamint az ír Fianna Fail képviselői alkották. A 2009 és 2014 közötti parlamenti időszakban 35 fős képviselőcsoportjuk lehet az EP-ben.
A "leghangosabb" euroszkeptikusok és integrációellenesek a Függetlenség és Demokrácia (IND/DEM) elnevezésű EP-frakció soraiban ülnek. A párt "magában foglalja az EU-kritikusokat, az euroszkeptikusokat és az eurorealistákat" - olvasható programjukban, amelyben hozzáteszik: teljes mértékben elutasítják a lisszaboni szerződést, vagyis ez lenne az a tömörülés, amely a leginkább illene a Jobbik profiljába.
Vagy a függetlenségMorvai Krisztináék választhatják a függetlenséget is, vagyis azt, hogy nem csatlakoznak egyik európai párthoz sem. Az előző ciklusban a függetlenek között ült a Francia Nemzeti Front radikális kirohanásairól híres politikusa, Jean-Marie Le Pen is.
Előfordulhat azonban az is, hogy mivel az idei EP-választáson a legtöbb tagállamban megerősödtek a szélsőjobboldali pártok, összefognak és külön frakcióba tömörülnek. Az Európai Parlamentben ettől a ciklustól kezdve hét tagállamból származó legkevesebb 25 képviselő szükséges egy frakciócsoport megalakításához.
A lisszaboni szerződés
A Vona Gábor által kifogásolt dokumentum elfogadása jelentős belső szerkezeti reformot tenne lehetővé az EU- számára, amely többek között azt jelentené, hogy tovább bővülne az Európai Parlament létszáma és hatásköre, miközben kevesebb (27 helyett csak 18) biztos dolgozna a Bizottságban, és létrehoznák az Európai Tanács elnökének állandó tisztségét is. Bírálói szerint a szerződés elfogadásával egy európai "szuperállam" jönne létre, vagyis tovább gyengülne az egyes tagországok szuverenitása.
A lisszaboni szerződés tervezetére Írország egy évvel ezelőtt nemet mondott, így annak uniós ratifikálása és hatályba lépése a tervek szerint csak jövőre valósulhat meg, ha idén októberben az írek a második népszavazáson már nem utasítják el.
