Több százezer ember vesz részt az idei csíksomlyói zarándoklaton és szentmisén - mondta az InfoRádiónak a Kárpát Európa Travel helyszínen tartózkodó igazgatója. Mező Tibor szerint a búcsú az összmagyarság legnagyobb találkozója.
1
Százezrek zarándokoltak el a csíksomlyói búcsúra - mondta az InfoRádiónak a Kárpát Európa Travel helyszínen tartózkodó igazgatója, Mező Tibor. Mint mondta, egész nap, folyamatosan szentmiséket mondanak a környékbeli templomokban, még éjszaka is lesznek szertartások.
Felhívta egy figyelmet egy érdekes, a moldvai csángóktól átvett szokásra: sok tízezer ember kint éjszakázik a Somlyó-hegy nyergén, és egyházi énekeket dalolva várják a vasárnapi napfelkeltét, mert úgy tartják, hogy akire rávetülnek a pünkösd vasárnapi felkelő nap első sugarai, az telje s bűnbocsánatot nyer.
Mező Tibor arról is beszámolt az InfoRádiónak, hogy rengeteg a magyar és a székely zászló, a falvakból érkezők többsége pedig népviseletben indult útnak.
A csíksomlyói szűzanya szobrához, amely a hely legértékesebb műkincse, a ferences rend templomában lehet imádkozni, viszont a körmeneten feltűnik az úgynevezett labórum, ami egy, a tatároktól zsákmányolt harci jelvény, ami keresztény jelképpé vált az idők folyamán. A harminc kilós alkotást mindig a Márton Áron líceum egyik kitűnő diákja viheti - fejtette ki a Kárpát Európa Travel igazgatója.
A csíksomlyó búcsú vallási ünnep és az összmagyarság ünnepe is egyben - mondta Mező Tibor. A visszafogott, kultúrált, csendes tömeg lassan vonul felfelé a gerincen. A katolikus ünnephez az idők folyamán egyre több unitárius, református, evangélikus is csatlakozott, így vált összmagyar és ökumenikus ünneppé a búcsú - fogalmazott.
A csíksomlyói búcsú története
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A székely nép Mária-kultusza azonban valószínűleg régibb időkig megy vissza, a "napba öltözött asszony" már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A búcsújárás 1567-ben vett új fordulatot, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel jött, hogy a csíki, gyergyói és kászoni székelyeket unitárius hitre térítse. A nép azonban István gyergyóalfalui plébános vezetésével fegyverrel űzte el a protestáns sereget. A csata alatt az asszonyok és gyermekek a templomban imádkoztak, és a győztes sereg lobogóit nyírfaágakkal ékesítve vonult le a Hargitáról. A templomban maradtak pedig eléjük mentek és együtt adtak hálát Istennek a győzelemért. (Wikipédia)
Hanganyag: Kiss Róbert Richárd
