A szerb államfő szerint országa külföldi hitelek nélkül nem képes megbirkózni a gazdasági válsággal, ezért május helyett már e hónap közepén Belgrádba látogat a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége. Tovább gyengül a dinár, és csökken a szerb gazdaság teljesítménye.
1
Mivel a szerbiai közgazdászok három napos találkozóját Chopok egyik legismertebb síközpontjában tartják, a sajtó a davosi gazdasági világtalálkozóhoz hasonlítja.
Boris Tadics köztársasági elnök drámai hangvételű bevezető beszéde azonban mindenkit rádöbbentett a szerb valóságra. Azt mondta: ha nem számolják fel a bűnszövetkezetek, a gazdaság, a politika és az igazságszolgáltatás összefonódását, akkor kilátástalan jövő vár Szerbiára. Még mindig többet költünk, mint amennyit keresünk - mondta az államfő, ami szerinte a rendszerváltás után talán természetes és tudatos volt a zavartalan átállás miatt. Aki viszont ma is így viselkedik, az az ország ellensége - tett hozzá.
A szerbiai közgazdászok tanácskozásán az is elhangzott, hogy külföldi hitelek nélkül nincs megoldás. A szerb gazdaság növekedése az idén jóval a tervezett három százalék alatt lesz, hiszen januárban a szerb gazdasági termelés 17 százalékkal kisebb volt, mint tavaly januárban.
Az illetékesek véleménye szerint Szerbiának legalább 2,5 milliárd euró kölcsönre és készenléti hitelre lesz szüksége, hogy áthidalhassa a gazdasági válságot, és hogy pótolhassa az államháztartási hiányt. Mindeközben tovább csökken a dinár értéke, és ma már nem egészen 95 dinárt kell fizetni egy euróért, míg két-három hónappal ezelőtt még 80 dinár alatt volt az európai fizetőeszköz ellenértéke.
A tanácskozás helyszínén üdül Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő, aki találkozott a szerb miniszterelnökkel, és állítólag a két ország közötti szabad kereskedelmi rezsim bevezetéséről is szó volt.
Nagy Nándor, Újvidék
