Tizenhét ezer tovább katonát küld Afganisztánba az eddig főként Amerika gazdasági bajaira összpontosító Barack Obama. Az elnök a választások előtt is azzal kampányolt, hogy az úgynevezett terror elleni háború valódi frontja nem Irak, hanem Afganisztán. De vajon sikerül-e neki az, ami elődjeinek nem?
1
"A csapatnövelés azért szükséges, hogy stabilizáljuk a romló afganisztáni helyzetet. Az ország eddig nem kapta meg azt a figyelmet és azokat a forrásokat, amelyekre szüksége van" - indokolta Barack Obama további 17 ezer amerikai katona és tengerészgyalogos átdobását a dél-ázsiai országba.
Olaszország besegít
Olaszország kész mintegy ötszáz fővel növelni Afganisztánban állomásozó csapatai létszámát, amely így megközelíti majd a háromezret - jelentette be az olasz külügyminiszter Kabulban.
Franco Frattini sajtóértekezletén elmondta: jelenleg mintegy 2300 olasz katona teljesít szolgálatot az ázsiai országban. Olaszország emellett - a hét legfejlettebb ipari országot és Oroszországot tömörítő G8 csoport soros elnökeként - össze kívánja hívni a nyolcak Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, Indiával, Kínával és Törökországgal bővített értekezletét. Ennek célja az volna, hogy megpróbáljanak regionális megoldást találni az afganisztáni konfliktusra. Róma a probléma kezelésébe Iránt is bevonná, amelynek közös határa van Afganisztánnal - tette hozzá a politikus, hangsúlyozva: nem Teherán bevonása, hanem annak módja kérdéses. (MTI)
Az erősítés a tervek szerint az augusztus 20-i afganisztáni választások előtt érkezik meg. Jelenleg a szövetséges NATO-erőkön kívül 38 ezer amerikai katona tartózkodik az országban.
Obama pár nappal a szovjet hadsereg 20 évvel ezelőtti afganisztáni kivonulásának évfordulója után jelentette be az erősítést. Az évforduló kapcsán többen emlékeztetnek, hogy az iszlamisták ellen harcoló, immár nyugati vezetésű külföldi erőknek sem lesz könnyű dolga. A tálibok az utóbbi egy évben megerősödtek és véres merényleteket hajtottak végre kormányépületek és hivatalnokok és a külföldi erők ellen. Egyes helyeken tálib szimpatizánsok savval öntik le az iskolába igyekvő lányokat.
Közben azonban a külföldi erőknek azzal kell szembesülniük, hogy az afgánok egyre kevésbé viselik el jelenlétüket. Az ENSZ szerint egy év alatt 40 százalékkal nőtt a polgári áldozatok száma. Az amerikaiak és NATO gyakran kényszerülnek bocsánatkérésre, amiért például téves információ alapján polgári lakosokat öl meg légitámadásaiban. Egyetlen ilyen tavalyi támadásban, a nyugat afganisztáni Azizabad faluban 90 civil lakos halt meg.
Olaj a tűzreAz ENSZ szerint a hadsereg parancsnoki struktúráján kívüli amerikai különleges erők és a CIA egységek különösen sok atrocitásért felelősek. Barack Obamának valóságos politikai aknamező lehet Afganisztán. A Washingtonnal szövetséges Hamed Karzai afgán elnök keményen bírálta az Egyesült Államokat a polgári áldozatok miatt.
A szomszédos Pakisztán kulcsszerepet játszhat az afgán misszió sikerében. Csakhogy, annak ellenére, hogy az amerikaiak egyre népszerűtlenebbek, az Obama-kormányzat is folytatja a légitámadásokat pakisztáni területen az ott rejtőző szélsőségesek ellen.
Ez még inkább aláássa a Washingtonnal szövetséges pakisztáni kormány megítélését. Csak olaj lehet a tűzre, hogy a londoni Times azt állítja: az amerikaiak titokban használnak egy dél-pakisztáni repülőteret, és az onnan felszálló amerikai robotrepülőgépek Pakisztán északi, törzsi területeit támadják.
Az ENSZ szerint azonban az afgán tálibok még több polgári lakost ölnek meg, mint a külföldiek, és több mint 640 iskolát kellett bezárni miattuk, ami 230 ezer gyereket fosztott meg a tanulás lehetőségétől.
