Valószínűleg több évtizede nem volt olyan magas, becslések szerint 65 százalékos a részvételi arány az amerikai elnökválasztáson, mint az idén. Az előrejelzések szerint 45 millió amerikai adta le előzetesen szavazatát abban a 30 államban, ahol erre lehetőség volt, és kedden további 95 millió ember járulhatott a szavazóurnákhoz.
1
A választópolgárok az iskolai tornatermekben, városházákon, templomokban és bírósági épületekben, valamint egyéb közintézményekben berendezett szavazókörzeteknél álltak sorba - egyes helyeken két-három órán át is -, hogy voksolhassanak.
Michael McDonald, a virginiai George Mason Egyetem politológia professzora szerint a részvételi arány elérhette a 65 százalékot. Ez magasabb, mint amekkora arányt 1960-ban, John F. Kennedy és Richard Nixon összecsapásakor mértek. Utoljára 1908-ban, a modern pártállami demokrácia kialakulásakor volt ilyen magas a részvételi arány.
Sokak számára azért volt mérföldkő ez a választás, mert Barack Obama lehet az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke. Másokat a tapasztalt John McCain, a vietnami háború hőse vonzott a szavazókörzetekbe. Az exit poll felmérések szerint mindenesetre arról széles körű volt az egyetértés, hogy az ország rossz irányban halad és új vezetésre van szükség.
A szavazóhelyiségeknél készült felmérések szerint az amerikai választók között kevesebb a republikánus, mint négy éve. Idén 31 százalék vallotta magát kormánypártinak, a demokraták aránya 40 százalék (2004-ben a két nagy párt hívei még egyaránt 37 százalékot képviseltek).
