Befuccsolt stratégiák, rosszul időzített kampányok, halálesetek, véletlenek és a pénz - mint minden amerikai elnökválasztásnál, így az ideinél is ezek a tényezők befolyásolták leginkább a történéseket, az azonban egyedülálló 2008-ban, hogy a végső jelöltek az elején kevésbé esélyesnek, vagy teljesen esélytelennek tűntek. A közel egyéves kampány fordulatairól készített összeállítást az InfoRádió.
1
Nők, afroamerikaiak, mormonok, baptisták, idősek és milliárdosok. Az idei amerikai elnökválasztási kampányból csak olyan esélyes jelölt hiányzott, aki megtestesíti az átlagos amerikait, azaz a középkorú, fehér férfi. Aki ilyen volt, az hamar kihullott a versenyből. Egy éve szinte minden közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy az Egyesült Államok 44. elnöke a demokrata Hillary Clinton vagy a republikánus Rudy Giuliani lesz. Utóbbi, New York egykori polgármestere okozta a legnagyobb meglepetést: a rizikós kampánystratégia, mely szerint csak a nagyobb államokra koncentrál, nem jött be, így néhány hónap után vissza is lépett a küzdelemtől.
A republikánusoknál így csak később lett nyílt a harc. A milliárdos mormon Mitt Romney, a baptista Mike Huckabee és a vietnámi veterán, John McCain is esélyes volt a győzelemre. Először Mitt Romney lépett vissza. Az ő példája cáfolta meg azt a közkeletű vélekedést, hogy az elnökválasztási kampányban az sikeres, akinek a legtöbb pénze van. Romney azért lépett vissza, mert nem akarta a McCain elleni kampányával hozzásegíteni a győzelemhez a demokratákat.
Mike Huckabee sokáig kitartott, de márciusban ő is kiszállt a küzdelemből, mivel már csak matematikai esélye maradt a jelöltségre. John McCain így nyugodtan szemlélhette, ahogy a két demokrata jelölt, Hillary Clinton New York-i és Barack Obama illinois-i szenátor a legvégsőkig kampányol egymás ellen, de mivel így minden kiderült a demokrata aspiránsokról, a republikánus John McCainnek nem is maradt igazi ütőkártyája a végső jelölt, Barack Obama ellen.
Bár hónapokig az iraki szerepvállalás volt a kampány elsőszámú témája, fordulatot hozott a versengésben a globálissá alakult pénzügyi válság is, ami Barack Obama malmára hajtotta a vizet, McCain ugyanis deklaráltan nem ért sokat a pénzügyekhez. A közvélemény-kutatások alapján a két jelölt fej-fej mellett haladt sokáig, az utolsó hetekre azonban a demokrata Obama meggyőző előnybe került, igaz, van, aki McCain minimális győzelmére számít.
Elemzők ugyanakkor felhívják a figyelmet az úgynevezett Bradley-effektusra, amely szerint sok szavazó állítja előre, félve a rasszizmus vádjától, hogy az afroamerikai jelöltre szavaz, a végén azonban mégis a riválist támogatja. A szavazás előtti nap pedig Barack Obama nagymamájának haláláról jött hírt, egyelőre kérdéses, hogy ez jelenthet-e plusz szavazatot a demokrata szenátornak. Hajnalra minden kiderül, abban azonban mindenki egyetért, hogy ez volt minden idők legizgalmasabb és legfordulatosabb kampánya.
Nagy Tamás
