Erről árulkodik Kína térségbeli politikája, erről árulkodnak a gazdasági diplomácia lépései, s ezt erősítette meg Hszi Csin-ping kínai államelnök indiai látogatása alkalmából a vendéglátó országban publikált írásában. Ezzel párhuzamosan úgy látszik, Újdelhinek, még pontosabban Narendra Modi miniszterelnöknek nincs ellenére a felkínált "baráti jobb". Mint nyilatkozott, India és Kína gazdasági együttműködésének fokozásával a világ népességének csaknem 35 százaléka élhet jobb minőségű életet.

Hszi Csin-ping "előreküldött" üzenetében mintegy javaslatként azt vetette fel, hogy mindkét ország, a maga előnyeit kihasználva, olyan közös fejlődési utat alakítson ki, amelyben a "világ gyára" és "háttérirodája" versenyképes gyártóbázist és vonzó fogyasztói piacot szül. A kínai elnök úgy látja, a két ország az ázsiai fejlődés motorjává válhatna, egyben globális partnerekként, összehangolt stratégiát követve a multipolaritás irányában haladó világ hatalmaiként léphetnének fel.

Hszi a vele tartó nyolc miniszterrel és körülbelül 130 üzletemberrel a jelek szerint le kívánja tenni a névjegyét Indiában. Sajtóértesülések szerint a háromnapos látogatás során hivatalosan szentesítendő projektek értéke százmilliárd dollár nagyságrendű lesz. Kína két ipari parkot készül megépíteni, amelyben egyenként tíz-tízezer ember kaphat majd munkát. Úgy tudni, a következő öt évben összesen tíz hasonló létesítmény megépítését tervezik indiai földön. Az elhanyagolt, korszerűsítésre szoruló vasúti közlekedés ugyancsak sok lehetőséget tartogat a kínai vállalatok számára, különösen hogy Modi állítólag úgy döntött, "beengedi" a szektorba a kínai tőkét és technológiát. (Egyes hírek szerint azonban a kínai jelzőrendszert már nem kérnék.)

Az áramellátást szolgáló fejlesztésekből és az útépítésből ugyancsak kivehetik majd részüket a kínai cégek, hat szövetségi államban a kínaiakra bíznák több mint 600 csatorna, illetve víztározó kotrását, tisztítását is, de fontos pénzügyi, kínai hitelekkel kecsegtető pénzintézeti megállapodásokra is számítani lehet.

Kína India legnagyobb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly megközelítette a 66 milliárd dollárt, amelyből India deficitje 30 milliárd dollár körül volt. Peking és Új-Delhi deklarált célja, hogy 2015-re elérjék a 10 milliárdos forgalmat.

Szakértők azt hangsúlyozzák, hogy Modi a jelekből ítélve független, vagyis a "külső nyomást figyelmen kívül hagyó", határozott döntésekkel, "kizárólag India érdekeit szem előtt tartva" igyekszik közelebb kormányozni országát Kínához, a kínai gazdasághoz. Indiában a helyi média jelentései szerint ezt nem minden politikai erő és nem is minden üzleti érdekcsoport fogadja kritikátlanul, a sajtó maga pedig szintén - mondhatni hagyományosan - rendszerint a fegyveres konfliktust is magába foglaló történelmi hagyaték, a határmegállapodást szolgáló tárgyalások sikertelenségének árnyékában láttatja az aktuális történéseket.

Modi közelmúltbeli, Japánban tett látogatása során voltak olyan elemzők, akik azt hangsúlyozták, hogy az indiai kormányfő és kollégája, Abe Sindzó sok tekintetben egy húron pendülnek, mi több, Modi egy kétértelmű kijelentését Kínának szóló üzenetként interpretálták. Az indiai politikus ugyanis utalt "a terjeszkedés manapság is sokfelé megfigyelhető, a 18. századot idéző" gondolkodásmódjára. Pekingben hivatalosan nem kommentálták a megjegyzést, míg Újdelhiben utóbb kijelentették, szó sem volt semmiféle (a térségbeli kínai "terjeszkedésre" történő) utalásról. Szusma Szvarádzs, a külügyi tárca vezetője szerint Modi szavaiba "csak a média értett bele" többet.

Indiai megfigyelők úgy vélik, Hszi Csin-ping "azon van", hogy a kapcsolatokat zavaró konfliktusveszélyes problémára mielőbb megoldást találjanak, a határvitát véglegesen rendezzék. Megjegyzik, hogy bár 2003-tól 17 egyeztető tárgyalás volt lényegében eredménytelen, Adzsit Dovat nemzetbiztonsági tanácsadó közelmúltbeli találkozója Pekingben Hszivel arra ad reményt, hogy "Modi és Hszi regnálása idején" áttörés következik be.

Szusma Szvarádzs mindazonáltal a napokban - nyomatékot adva a kérdés súlyának - fontosnak tartotta kijelenteni: Újdelhi tiszteletben tartja az "egy Kína" elvét, miközben elvárja Pekingtől, hogy tartsa tiszteletben az "egy India" elvét. Ezzel egyértelműen a kelet-himalájai Arunácsal Prades indiai állam hovatartozására utalt, mivel annak jelentős részét "Dél-Tibetként" Kína magának követeli.

Hszi Csin-ping Modi szülőhelyén, a nyugati Gudzsarátban kezdte meg hivatalos látogatását, éppen vendéglátója születésnapján. A magánvacsorát a hírek szerint a Szabarmati folyó szomszédságában költik el, majd csütörtökön tárgyalásokkal folytatják programjukat az indiai fővárosban, ahol nyolc éve nem járt kínai államfő.