Az Európai Központi Bank (EKB) által bevezetett hároméves likviditási eszközzel sikerült elkerülni az euróövezeti hitelpiac összeomlását, de a térség egyes részén még mindig komoly hitelszűke van - mondta Mario Draghi, az EKB elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon pénteken.
1
Az EKB elnöke szerint egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a szervezet decemberi tenderén a bankrendszerbe kihelyezett mintegy 500 milliárd eurónyi likviditás bekerült-e a gazdasági körforgásba. "Egyelőre csak azt tudjuk biztosan, hogy elkerültünk egy nagyon-nagyon nagy hitelpiaci összeomlást" - tette hozzá.
Draghi kijelentette: az euróövezeti tagállamok kötvényhozamai a deficitcsökkentő lépések, a reformintézkedések és az euróövezeti válságkezelés ellenére vélhetően hosszabb ideig magasak maradnak. A jegybanki szakember amellett érvelt, hogy az elmúlt évtizedben a piac rendre alulárazta az euróövezeti államkötvények kockázatát. "Most túlárazott ez a kockázat, és ez így is maradhat még egy ideig" - tette hozzá.
Az EKB elnöke dicsérte az euróövezeti kormányoknak a gazdasági kormányzás megerősítését célzó lépéseit. Mint mondta, "ez a költségvetési paktum (...) nagyon fontos, mivel előrelépést jelent, hiszen bizonyos tekintetben kiveszi a fiskális politika egyes részeit a nemzeti szuverenitás alól". "Ez szükséges ahhoz, hogy az euróövezeti államok ismét bízzanak egymásban. Ez a szerződés fontos, mivel az első - jóllehet félénk és tétova - lépés a költségvetési unió irányába" - tette hozzá.
Draghi kiemelte, hogy az EKB elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett, azaz a túl magas, de a túl alacsony árdrágulási ütem is ellentétes a szervezet "két százalék körüli, ám azt meg nem haladó" inflációs céljával.
Elemzők arra számítanak, hogy az EKB a közelgő hónapokban a jelenlegi 1,00 százalékról 0,75 százalékra csökkenti irányadó kamatlábát. Egyes piaci vélemények további kamatcsökkentést sem tartanak kizártnak.
Az euróövezeti infláció 2,7 százalék volt 2011-ben az egy évvel korábbi 2,2 százalék után.
