A magyar gazdaság újjáépítése az Új Széchenyi-tervvel kezdődik - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: a pénzügyi helyzet ma Magyarországon stabil, de a nemzetközi hitelminősítők részéről várható még leminősítés. A kormányfő szerint újjá kell építeni a magyar gazdaságot, és ez lesz a harmadik újjáépítési szakasz.
1
Minden ország életében többször adódik olyan helyzet, amikor neki kell gyürkőzni az újjáépítés feladatának. Magyarországon először 1945-ben volt ilyen, majd 1989-90-ben, amikor a demokráciát kellett újjáépíteni. Most, 2010-ben a magyar gazdaságot kell újjáépíteni, mert tönkretették azt - mondta Orbán Viktor az Új Széchenyi-terv vitairatának ismertetésén Budapesten.
A miniszterelnök hozzátette: a romokat le kell dózerrolni, és helyébe új gazdaságot kell építeni, amelynek alapja a nemzeti együttműködés rendszere. Az újjáépítés az Új Széchenyi-tervvel kezdődik meg - hangsúlyozta.
A pénzügyi helyzet ma Magyarországon stabil és kiszámítható, végre hosszú évek óta először biztos lábakon állunk - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint a kormány 29 pontos akcióterve nélkül nagyobb bajban lenne Magyarország, de sikerült elhárítani a költségvetés összeomlását, és most már az újjáépítésről lehet beszélni.
A kormányfő úgy véli: a nemzetközi hitelintézetek részéről "lesz még egy-két leminősítés", amelyek azonban csak időleges zavarokat okoznak.
Az Új Széchenyi-tervben legalább ezer milliárd forint áll majd rendelkésre, hogy beindítsuk a fejlődést - hangoztatta Orbán Viktor, aki kiemelte azt is, hogy a programot vitára bocsátják.
A terv filozófiáját és küldetését egy mondatban összefoglalta a kormányfő: Helyet a magyar reményeknek, helyet a magyarok reményeinek! Szerinte jogos az emberek azon elvárása, hogy céljaikat és álmaikat Magyarországon érjék el.
Szükségünk van partnerekre; a vállalkozók rétege nélkül a kormány nem érheti el céljait - fejezte be Orbán Viktor a vállalkozók előtt tartott beszédét.
