Egyelőre az államadósság idei finanszírozását vizsgáljuk és "amennyiben a 2010-es finanszírozáshoz újabb forrásokra lenne szüksége az országnak, arról az év vége körül születhet meg a döntés" - jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti kirendeltségének vezetője. Irina Ivasenko hozzátette: a magyar félnek kell kezdeményeznie az újabb kölcsön felvételét. Hangsúlyozta: "mi csak azt a cselekvési programot tudjuk értékelni, amit a kormány elénk tesz" (az államháztartási kiigazítás érdekében). "Nem diktálhatunk minden apró részletet" - jelezte, cáfolva az ezzel ellentétes értelmezéseket például a vagyonadó témájában.
1
Az IMF illetékese szerint az idei évi, májusban másodszor megemelt államháztartási hiánycél teljesíthető. A most kalkulált jövő évi közel 1%-os recesszió, illetve a tervezett kormányzati intézkedések maradéktalan teljesítésével "valószínűleg tartható lesz a 2010-re meghatározott deficit" - reagált a hiánycél esetleges elvétésével kapcsolatos jóslatokra.
Ivasenko megjegyezte, hogy a budapesti iroda a hitelprogram ellenőrzéséhez, a magyarországi folyamatok megértéséhez nyújt segítséget, és többek között kiemelten figyeli, hogy a tervezett kormányzati lépéseket valóban elfogadja-e a parlament. "Mindenképpen növelni kell az ország iránti bizalmat, helyre kell állítani az egyensúlyt" - hangsúlyozta a budapesti irodavezető. Majd hozzátette: "Az új adóintézkedések szerintünk jó irányba mutatnak, mert csökkenti a munkára rakódó adóterheket. Ha a gazdaság újra növekedési pályára áll, és nagyobb lesz a pénzügyi mozgástér, akkor jelentősebb adóreformra is nyílik lehetőség."
"A magyar gazdaság sérülékeny, és az országnak arra van szüksége, hogy fenntartsa a pénzügyi stabilitást, ... ezért a Magyar Nemzeti Banknak óvatos kamatpolitikát kell folytatnia." - jelentette ki az IMF szakértője. Hozzátette: az MNB-nek egyszerre több szempontot is figyelembe kell vennie, : "figyelnie kell az inflációt, a gazdasági növekedést és a forint árfolyamának mozgását".
"Tavaly októberben Magyarország borzasztóan rossz helyzetben volt, egyrészt eladósodottsága, másrészt a befektetői környezet romlása miatt. Hazájukat kizárták a pénzpiacokról. Reális volt a félelem, hogy az ország nem tudja megújítani a hiteleit, nem tudja törleszteni a lejáró adósságát." - írta le az interjúban a tavaly őszi helyzetet Irina Ivasenko.
Arra a felvetésre, hogy mégsem kellett volna az IMF-től hitelt felvenni, elmondta: "Ha Magyarország nem vette volna fel az általunk (és az Európai Bizottság által - a szerk.) nyújtott kölcsönt, akkor még rosszabb helyzetbe került volna. A jegybank devizatartalékai nem lettek volna elegendőek a probléma kezelésére.
Mostanáig a közel 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomagból mintegy 13 milliárd eurót hívott le hazánk, amelynek fel nem használt része az MNB devizatartalékait gyarapítja.
