Túlzottnak ítélte a kormányok reagálását a pénzügyi válságra Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a CEU vezérigazgatója. Bokros Lajos szerint az állami beavatkozás azt az érzetet kelti, hogy a pénzintézetek vezetői nyugodtan tehetnek bármit, megsegítik őket.

1

Sokan a neoliberális gazdaságpolitika válságaként értékelik azt a recessziót, amellyel jelenleg a világ és Magyarország gazdasága is küzd. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter ezzel szemben úgy látja: azon eszetlen kormányzati beavatkozások válságát éljük, amelyek előidézték a jelenlegi válságot és amelyek most tovább súlyosbítják azt.

A közgazdász szerint az Egyesült Államok kormánya egyáltalán nem jár el helyesen akkor, amikor támogat vagy megment egyes bankokat, főleg, hogy ezen tevékenysége közben semmilyen, külső szemlélő által értelmezhető logikát nem követ.

Mint arra rámutatott, vannak olyan pénzintézetek, amelyeket megment a Bush-kormányzat, másokat azonban veszni hagy. Ez Bokros Lajos szerint a kapitalizmus jövőjére nézve a legveszélyesebb politika, hiszen azt üzeni: aki közel áll a tűzhöz és jó kormányzati kapcsolatai vannak, az viselkedhet felelőtlenül, mert úgyis megmenti a kormány.

A szakember az európai kormányok beavatkozásait is az események túlreagálásaként értékeli. Hangsúlyozta: a betétbiztosítási rendszert éppen azért találták ki, hogy válság idején segítsen. Ha a kormányok ezt kikerülve teljes körű garanciát vállalnak mindenre, akkor felmerül a kérdés: minek van a betétgarancia, hiszen azt normál időszakban nem kell használni.

Hozzátette: sorra dőlnek meg azok az intézmények, amelyeket kifejezetten a válságok orvoslására hoztak létre. Az utóbbi időben azonban olyan mértékű pánik uralkodott el a politika vezetők körében, hogy félresöprik mindazokat az intézményeket, amelyek ők maguk teremtettek. Helyettük a szocializmust idéző intézkedésekkel igyekeznek orvosolni a krízist, ezek azonban láthatóan nem nyugtatják meg a piacot - mondta Bokros Lajos.

Magyarországon nem kell attól félni, hogy a bankok tőkéjét a magyar adófizetők pénzéből kellene kipótolni, az itt lévő pénzintézetek jelentős része ugyanis külföldi tulajdonban van, azaz egy esetleges konszolidációhoz is külföldiek adóját használnák fel - mutatott rá a szakember.

Az egykori pénzügyminiszter vitatta a már beterjesztett makroszámok realitását is, mint mondta, ezek már akkor sem voltak reálisak, amikor megalkotta őket a Pénzügyminisztérium. Veres János pénzügyminiszter csütörtökön jelentette be, hogy a tárca módosítja a jövő évi büdzsé tervezett főszámait.