Mik az államháztartás problémái, mit kellene tenni a versenyképesség javításáért, a magyar gazdaság állapotának javításáért - ezzel a kérdéskörrel foglalkozik a Figyelő 8., Vissza a jövőbe című pénzügyi csúcstalálkozója.

1

A szuperkapitalizmus válságának nevezte napjaink történéseit Stumpf István, aki szerint robbanásveszélyes a helyzet. A Századvég Alapítvány elnöke, volt kancelláriaminiszter azt mondta, a válság egyik oka, hogy a korporatív érdekek rátelepedtek a politikára, ezért annak döntéseit inkább a vállalatok, mint a közösség érdekei befolyásolták.

Az elmúlt 20 évben uralkodó neoliberális program és filozófia megbukott - jelentette ki Stumpf István. A bankválság átgyűrűzik a reálgazdaságba, és azok közül is egyre többen követelik az állami beavatkozást, akik korábban ez ellen érveltek.

Újra kell gondolni az állam szerepét - jelentette ki a politológus. "Az állam és a privát szféra közötti együttműködésben a neokorporatív stratégiák azok, amelyek használhatóak arra, hogy a társadalmi jólét ne csak gazdasági alapú megfontolásokon nyugodjon. Az állam megerősítése nélkül, azt gondolom, elképzelhetetlen a jó kormányzás" - hangsúlyyozta.

Stumpf István kifejtette: erősnek, hatékonynak, aktívnak, ha kell, beavatkozónak, és intelligensnek kell lennie az államnak. Szerepe újradefiniálásához a két nagy párton messze túlmutató, valódi társadalmi kiegyezésre, megegyezésre van szükség, amihez új legitimáció, új választás kell.

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter röviden reagált Stumpf István előadására. Azzal kapcsolatban, hogy a szuperkapitalizmusnak és a neoliberális piacgazdaságnak vége, azt mondta, ő nem fogalmazna meg kategorikus imperatívuszokat. "Nem tudjuk még, hogy minek mi a vége. Van olyan félelmem és gyanúm, hogy nem piaci kudarcokkal, hanem kormányzati kudarcok sorozatával állunk szemben" - fogalmazott Bokros Lajos, aki Szlovákiával példálózva a reformok fontosságát emelte ki.

Magyarország 1998-ig a reformok élvonalában haladt, azóta viszont hol lopakodva, hol nyíltan folyik a reformok rombolása - mondta. Az utolsó nagy reform Magyarországon a nyugdíjreform volt 1998-ban, akkor, amikor a szomszédos, kétségbeejtő helyzetben lévő Szlovákiában Ivan Miklos vette át a gazdasági kormányzást.

Ezután kezdődött meg a Dzurinda-kormány két ciklusa alatt az a korszakalkotó reformfolyamat, amelynek eredménye a szlovák fejlődés - fejtette ki Bokros Lajos. "Szlovákia képes volt felzárkózni a másik három visegrádi országhoz, hanem még ezeket meghaladó teljesítményre is képes volt" - fogalmazott.

Ivan Miklos volt szlovák pénzügyminiszter részletesen ismertette a sikeres szlovák adóreformot, és kiemelte: ha a reformok nem elég mélyek és átfogóak, akkor nagyon sokba kerülnek, és nem hozzák meg a várt eredményt.