eur:
394.05
usd:
368.39
bux:
66376.55
2024. április 24. szerda György

Javasolja Budapestnek az olimpiarendezést a MOB

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése pénteken úgy döntött, hogy javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét.

Minderre azután került sor, hogy decemberben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a gazdaságosabb olimpiák érdekében fogadott el reformcsomagot.

A NOB az Agenda 2020 elnevezésű programban foglaltak szerint a fenntarthatóbb, olcsóbb és megtérülő játékokat támogatja, mindemellett ösztönzi a meglévő, valamint az ideiglenes és elbontható helyszínek legteljesebb felhasználását, s lehetőséget biztosít a több városban történő, kivételes esetben országhatárokon túlnyúló rendezésre.

A 2024-es olimpiára a jelentkezési határidő szeptember 15., a házigazdáról pedig 2017 nyarán, Limában dönt a NOB.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tavaly december 8-án fogadta el az Agenda 2020 modernizációs programot, amely révén a jövőben a jelenleginél olcsóbban, gazdaságosabban lehet nyári és téli olimpiát rendezni.

A NOB kétnapos, monacói közgyűlésén a Thomas Bach elnök által benyújtott 40 pontos reformcsomag "alapjáról", az eddiginél hatékonyabb és rugalmasabb jelentkezést biztosító javaslatról voksoltak.

A NOB célja, hogy vonzóbbá tegye a rendezést, s lefaragja a költségeket. A hatékonyabb és a korábbinál költségkímélőbb lebonyolítás érdekében a házigazda városnak bizonyos korlátok mellett megengedik, hogy más helyszínen, akár az adott országon kívül rendezzen meg egy-egy versenyt. Sőt, a NOB engedélyezi teljes sportágak vagy szakágak versenyeinek a rendező városon kívüli lebonyolítását.

Új a rendszerben az is, hogy a potenciális jelentkezők - még mielőtt belevágnának a hivatalos kandidálásba - előzetesen egyeztetnek a NOB-bal a terveikről. Így elkerülhetőek a fölösleges kiadások. A NOB állja több esetben a pályázó városok küldötteinek utazási és szállásköltségeit a különböző prezentációkra. A nyertes pályázónak a NOB hét év alatt egymilliárd dollárt biztosít.

A NOB ösztönzi a meglévő helyszínek maximális kihasználását, illetve ideiglenes és elbontható csarnokok létesítését. Hangsúlyozza, hogy elsődleges szempont a fenntarthatóság, ezért felügyelné az utóhasznosítást a nemzeti olimpiai bizottságok és külső szervezetek támogatásával. A modernizációs program szerint a NOB "kulcsrakész" megoldásokat biztosítana a szervezőknek azokon a területeken, amelyek speciális olimpiai szakértelmet igényelnek.

Bach nem titkolta, ártott az olimpia nimbuszának, hogy a 2022-es téli játékokra eredetileg hat város jelentkezett, de négy - elsősorban pénzügyi okokból - visszalépett, s csak Peking, illetve a kazah Almati maradt versenyben.

A monacói közgyűlésen eltörölték azt a határt, amely szerint a nyári játékokon legfeljebb 28 sportág szerepelhet, és döntöttek arról, hogy a programba bekerülőknek már nem kell kivárniuk az eddig megszokott hét évet.

A NOB-tagok a Thomas Bach elnök által benyújtott 40 pontos reformcsomag részeként döntöttek úgy, hogy a mindenkori házigazda - bizonyos korlátok mellett - maga határozhat sportágak felvételéről. Megkötés ugyanakkor, hogy nem lépheti át nyári olimpia esetén a 10 500, téli játékoknál pedig a 2900 fős sportolói létszámot, és 310 számnál többet nem rendezhet.

Budapest mint lehetséges házigazdája egy nyári olimpiának a játékok újkori történelme során korábban kilenc alkalommal került szóba. Pénteken ez a szám tízre módosult: a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése úgy döntött, hogy javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét.

Az eddigi 30 nyári olimpia közül 9 esetében merült fel a magyar főváros házigazdaságának lehetősége:

1896: A rendezést Athén kapta, az előkészületek azonban nagyon vontatottan haladtak, ezért az "ötletgazda" Coubertin báró és a NOB magyar alapító tagja, Kemény Ferenc levélváltása során felmerült
Budapest esetleges szerepvállalása. Egy Averoff nevű, dúsgazdag görög kereskedő azonban a görögök segítségére sietett és az ókori játékok hazájában rendezték az első újkori olimpiát.

1916: A NOB 14. ülését 1911-ben Budapesten tartották. Ekkor merült fel olimpiai helyszínként a magyar főváros. Hat pályázó közül később Berlinnek ítélték a rendezés jogát, de az olimpia az I. világháború miatt elmaradt.

1920: Budapest még a világháború kitörése előtt ismét a jelöltek között volt, de mint vesztes hatalom még a magyar sportolókat sem engedték indulni Antwerpenben.

1936: Tizenhárom város, köztük négy német és Budapest jelentkezett olimpiarendezésre. A magyar főváros szavazatot sem kapott. Már az első körben eldőlt a küzdelem Berlin (43) javára Barcelona (16) ellenében.

1940: Budapest is a pályázók között volt, de a szavazás Tokiónak kedvezett (36) Helsinkivel (27) szemben. A japán főváros később visszalépett, Helsinki 1938-ban elvállalta a vendéglátást, de a II.
világháború kitörése miatt az olimpia elmaradt.

1944: Budapest újra a pályázók közé került, de a szavazást London nyerte (20) Róma (11), Detroit (2) és Lausanne (1) előtt. Végül erre az olimpiára sem került sor.

1960.: Hét város, köztük Budapest pályázatáról 1955 tavaszán Párizsban döntöttek. Róma a harmadik körben kapta meg a rendezés jogát (15, 26, 35) Lausanne előtt (14, 21, 24). Budapest az első
körben 8, a másodikban 1 szavazatot kapott, a harmadikban már egyet sem.

2001: Orbán Viktor miniszterelnök lausanne-i látogatása során bejelentette Juan Antonio Samaranch NOB-elnöknek a 2012-es játékokra vonatkozó kandidálási szándékot. 2002. február 26-án az Országgyűlés elfogadta azt a határozatot, amely a XXX. olimpiai játékok és a XIV. paralimpia 2012-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szól, s őszre elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány. 2003. április 30-án a Medgyessy-kormány úgy döntött, hogy nem tud pénzügyi garanciát adni a 2012-es olimpia megvalósításához Budapest számára, mert nem állnak rendelkezésre a szükséges források.

2005: Budapesten 15 magyar nagyvállalat kezdeményezésére megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) egyesület, amelynek célja, hogy Magyarország rendezzen nyári olimpiát 2016-ban vagy 2020-ban. Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága 2009 decemberében úgy döntött, benyújtja a 2020-as olimpiarendezési pályázatot előkészítő törvénytervezetet a Parlamentnek, ám a törvényjavaslat tárgyalása nem kezdődött el. Februárban a Nemzeti Sporttanács, majd a Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) is jelezte, nem támogatja a törvényjavaslatot.

2015: A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése úgy döntött, hogy javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét.


Címlapról ajánljuk
Az Egyesült Államok lépett a TikTokkal szemben, ketyeg az óra a kínai vállalatnak

Az Egyesült Államok lépett a TikTokkal szemben, ketyeg az óra a kínai vállalatnak

A platform jelenleg a legnépszerűbb a fiatalok körében, és amellett, hogy rengeteg időt töltenek el rajta, a megjelenő tartalmak jelentős befolyással vannak a felhasználókra politikailag is. A meghozott törvény arra kényszeríti a kínai vállalatot, hogy amerikai kézbe adja tengerentúli leányvállalatát, ám az államvezetés úgy is dönthet, hogy titkos technológiává nyilvánítja az algoritmust, így viszont 170 millió felhasználó maradhat hoppon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Alig mozdult az amerikai részvénypiac

Alig mozdult az amerikai részvénypiac

Reggel az ázsiai tőzsdéken kedvező hangulatban telt a kereskedés, ezt követően azonban Európában és Amerikában is elfogyott a lendület délutánra a tőzsdéken. Az üzemanyagárakról szóló bejelentést követően is erős a Mol, az olajcég árfolyama  2 százalékos pluszban zárt. Amerikában kis mértékű, vegyes irányú elmozdulás volt látható. Hasonló témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×