Számtalan kellemetlen tünetet okozhat a lisztérzékenység, mire felismerik A betegség a gyermekek 6-7 százalékánál jelentkezhet, megelőzésében döntő szerepet játszik az, hogy mikor vezetik be az étrendjükbe a liszttartalmú ételeket.
A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője, mely ötven-ötven százalékban két alcsoportra oszlik: gluteninre és gliadinra. A lisztérzékenység (orvosi nevén cöliákia) a búza, rozs, zab és árpa egyik összetevőjével, a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység.
Korábban a kisgyerekek betegségének tartották, mivel a tünetek főként a liszttartalmú ételek bevezetését követő időszakban jelentkeztek, de ma már tudjuk, hogy felnőtt korban is létrejöhet a lisztérzékenység kiváltotta bélkárosodás.
A vékonybél belső felszínén lévő nyálkahártyát bélbolyhok borítják, ezek feladata a szervezetünkbe jutó tápanyagok felszívása. A liszttartalmú ételek fogyasztásának hatására lisztérzékeny betegeknél a bélnyálkahártyában gyulladásos folyamatok indulnak el, melyek eredményeképpen a nyálkahártya károsodik, a bélbolyhok ellaposodnak - magyarázta doktor Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológus orvosa.
A lisztérzékeny páciens így képtelen lesz a tápanyagokat megfelelő mennyiségben felszívni, az étkezések során elfogyasztott táplálékok a szervezetben nem tudnak megfelelően hasznosulni. Első tünetként hasmenés jelentkezik, majd hosszú távon a fel nem ismert lisztérzékenység fogyáshoz vezet, ezzel együtt a has puffadttá válik. A későbbiekben vérszegénység, csontritkulás is kialakulhat - tette hozzá a szakértő.
Tünetek, vizsgálatokA tünetek rendszerint a lisztes táplálék bevezetését követő 3-6 hónap múlva kezdődnek. A csecsemő tömege nem gyarapszik, sőt, inkább fogy, kedvetlen, bágyadt, gyenge lesz. Krónikus hasmenés, hasfájás, puffadás esetén gondolhatunk lisztérzékenységre különösen, ha valamelyik családtagnál is igazolták a betegséget.
Felnőtteknél a vékony testalkat, kezelésre nem, vagy rosszul reagáló vérszegénység a leggyakoribb tünet. Ilyenkor forduljunk gasztroenterológus szakorvoshoz a diagnózis megállapítása, illetve a kezelés megbeszélése céljából. A betegséget speciális vérvizsgálattal és vékonybél nyálkahártya biopsziával (szövettani vizsgálat) lehet igazolni.
