Míg augusztus közepe-szeptember eleje sokak számára a nyaralást, iskolakezdést, nyárutót jelenti, addig az országban minden ötödik ember egyetlen problémára koncentrál: az allergiás tünetek csillapítására. Az orvostkeresek.hu megpróbál válaszolni a parlagfű allergiával felmerülő leggyakoribb kérdésekre.
Mi az allergia?Az allergia a szervezet túlzott reakciója olyan - egyébként veszélytelen - anyaggal szemben, mely egészséges szervezetben semmilyen reakciót nem indít el - magyarázza dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológusa.
Allergiásak több mindenre lehetünk. Ételallergia esetében az allergén, a tüneteket kiváltó anyag az ételben / italban fordul elő, így az érintett szervek a száj, a gyomor, a bélrendszer. Pollenallergia esetében az allergén a levegőben található, az allergiás reakciók a szemen, az orrban és a tüdőben jelentkeznek.
A megoldás bizonyos esetekben egyszerűnek tűnhet, hiszen az ételallergiások kerülik a tüneteket kiváltó ételt, a háziállatok szőrére allergiásak esetleg lemondanak a házi kedvenc tartásáról. A legnagyobb gondot a pollenallergiások számára jelenti a kiváltó allergén kerülése, amely esetükben egyet jelentene a levegővételről való lemondással.
Miért emelkedik folyamatosan az allergiás betegek száma?Korunk népbetegségeként emlegetik az allergiát, s annak ellenére, hogy a parlagfű az I. világháborút követő időszakban honosodott meg hazánk területén, 50 évvel ezelőtt nem is igazán ismertük sem az allergia, sem az allergiás tünetek fogalmát.
Való igaz, hogy nagyszüleink szervezete jóval kevesebb idegen anyaggal találkozott, így a lehetséges allergének száma is kimerült abban a minimális számú kozmetikumban, tisztítószerben, amelyet a mindennapok során használtak.
Egyes magyarázatok szerint a légszennyezettség mértéke is nagyban hozzájárul az allergiások számának növekedéséhez, a levegőben lebegő szerves szennyező anyagok ugyanis a parlagfű virágporát borító védőfehérjét is károsítják - így a megbontott burokból az allergiát okozó, a szervezet számára testidegen fehérjék sokkal gyorsabb és súlyosabb reakciót okoznak, mint korábban.
Az elmúlt évtizedekben nem csak környezetünk, de életmódunk is jelentősen megváltozott. A technika fejlődésével számos eszköz került birtokunkba, amely jelentősen behatárolja napközbeni fizikai aktivitásunkat. A számítógép mellett végzett ülőmunka, az esti tévézések, az autó használat mellett folyamatosan nőtt és életünk részévé vált a mindennapi stressz, ami szintén bizonyítottan növeli a tünetek kialakulásának kockázatát.
