Az évszázadok legnagyobb vesztesei közé tartozik az Erzsébet név, ami a középkorban nagyon gyakori volt, de ma az első százban sem szerepel - íme egy érdekesség a "Keresztnevek Enciklopédiájából", amely egészen az Árpád kortól napjainkig térképezi fel a keresztnevek adásának szokásait Magyarországon.
1
A kötetet Felcsik Erzsébet névkutató, az ELTE tanára állította össze, aki az InfoRádióban elmondta: több évszázadon át nagyon kevés keresztnév közül választhattak a szülők, amikor nevet adtak gyermeküknek. Így fordulhatott elő, hogy a nők több mint 20 százalékát Erzsébetnek hívták, de XVII-XVIII. században gyakori volt a Mária vagy az Anna is.
A férfinevek közöl évszázadokon át az István, a Mihály, a János és a József volt a favorit. Érdekesség, hogy míg a Kristóf az Árpád korban volt népszerű, de például 1967-ben mindössze 7 újszülött kapta ezt a nevet, addig tavaly a 18. legnépszerűbb fiúnév volt.
A hagyományos nevek valamikor a '60-as években veszítettek népszerűségükből, manapság pedig aratnak az olyan, például a tengerentúlról érkezők, mint a Kevin, amely 1996-ban szerepel a statisztikákban, akkor a 81. helyen állt, 2006-ban viszont már a 41. helyen volt.
A kötet a 100 leggyakoribb férfi és női nevet tartalmazza, amelyekhez érdekességeket, például azokhoz kapcsolódó közmondásokat közöl. A "búsul, mint a cigány Szent Mihály napján" mondást például azokra használták, akik lógatták az orrukat, a "kijöttek a Miska bácsi lovai" pedig akkor hangzott el, ha kiderült egy titok.
A kötet foglalkozik a nevek eredetével is, így kiderül, hogy bár a Dániel egy héber eredetű összetett név, Isten a bíráját jelenti, de mivel létezett egy magyar személynév is, a Dan, ezek egymást erősítették, így terjedhetett el a Dániel.
Hanganyag: Torda Júlia
