Illúzió, hogy világhírű a magyar konyha - mondta Molnár B. Tamás gasztronómiai szakíró az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte Trianon után vált egysíkúvá a hazai konyhaművészet. Őt és szerzőtársát, Bittera Dórát azon alkalomból kérdeztük, hogy nemrég jelent meg Étterem és borkalauz című könyvük.
1
Nyugati mintára Magyarországon is megjelent egy étterem- és borkalauz, Molnár B. Tamás és Bittera Dóra gasztronómiai szakírók szerkesztésében.
Mindannyian szeretjük azt gondolni, hogy világhírű a magyar konyha, és sok külföldi éppen emiatt látogat el hazánkba. Ez a mítosz kapitális tévedés - mutatott rá az Arénában Molnár B. Tamás.
Mint mondta, a gasztronómiai szakírók között udvarias csend veszi körül hazánkat, szerintük ugyanis olyasmit kellene elindítanunk, ami hiteles. Ugyanakkor Molnár B. Tamás szerint vannak olyanok hazánkban, akik könnyen, jól, becsületesen, szakmai alapon művelik a konyhaművészetet.
A szakíró kifejtette, leszakadásunknak sok oka van. Már a 19. században jelentkeztek az első rossz jelek, majd folytatódott Trianonnal, az előző ötven és az utolsó öt évvel.
Trianonnal színtelen és egysíkú lett a magyar konyha, "néhány alföldi jellegzetesség különböző variációi rákos sejtként kezdtek el burjánzani" - hangsúlyozta, hozzátéve kis túlzással azt mondhatjuk, hogy az alföldi lett a magyar nemzeti konyha.
Most persze az éttermi konyháról beszélünk - tette hozzá Bittera Dóra.
Szerzőtársa ugyanakkor rámutatott, ez is eltömegkonyhásodott, hiszen sokáig az volt a feladata, hogy a dolgozó elvtársnő válláról levegye a főzés terhét. Molnár B. Tamás szavai szerint "a gasztronómia helyébe lépett a tömegétkeztetés, az Ibusz-csoport, a gulyásparti".
Hanganyag: Kocsonya Zoltán
