eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Albrecht: Senki sem tudja, mikor lesz vége a válságnak

Korai még a világgazdasági válság végéről beszélni, dacára a pillanatnyilag kedvező német és francia adatoknak - mondta a Cashline Értékpapír Zrt. elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Albrecht Ottó arról is beszélt, hogy Jók voltak a kormány első válságkezelő intézkedései, de tény, hogy a szerencse is melléállt.

A kedvező német és francia adatok a gazdaságélénkítő programok első, illetve második fázisának nyomán láttak napvilágot, a két ország gazdasága azért szedte össze magát valamelyest, mert a befektetői bizalom visszatért - mondta a Cashline Értékpapír Zrt. elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Albrecht Ottó ugyanakkor hozzátette: a fundamentális tényezők alapvetően nem változtak, a pénzügyi szektor stabilizációjára újabb százmilliárdokat kell majd áldozni, ám a tömeges bankcsődök veszélye jórészt elmúlt.

A hiteleket a legtöbben még tudják fizetni, miután a pénzintézetek átütemezték a törlesztéseket, a szakértő szerint azonban a válság csak a jövő év elején-közepén gyűrűzik majd be a reálgazdasági szektorba.

Pozitív jelek

A magyar kormány teljesítményéről szólva a Cashline Értékpapír Zrt. elnöke elmondta: jók voltak az első válságkezelő intézkedések, hiszen "a lejtőn lefelé robogó vonatot megállították", igaz ugyanakkor az is, hogy a nagy szerencséje volt az országnak a nemzetközi piaci helyzettel is, amely segítette a kabinet lépéseit.

Albrecht Ottó szerint a mindenkori magyar kormánynak nincs nagy mozgástere, és bár szükséges lett volna más intézkedéseket is meghozni, az adócsökkentéssel, az adórendszer reformja lépés volt a pozitív irányba.

A magyar államadósság finanszírozása kapcsán is vannak bíztató jelek, ilyen az egymilliárd eurós államkötvény-eladás, amellyel ugyan drágábban jutott forráshoz az ország, mint a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitelhez, a szakértő szerint azonban muszáj volt élesben is tesztelni azt, hogy az ország képes-e pénzt bevonni a szabadpiacról.

A Cashline Értékpapír Zrt. elnöke úgy véli: a magyar gazdasági helyzet ettől függetlenül igen sérülékeny, a nemzetközi befektetők továbbra is szívesebben finanszírozzák a nyugat-európai államokat, mint Magyarországot.

Hanganyag: Mong Attila

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×