eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert a kínai államfővel, Hszi Csin-pinggel tartott találkozóján a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2018. november 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Thomas Peter

"Nem csak a Kreml hibás a háborúért" – mondja Henry Kissinger

Henry Kissinger, a korábbi amerikai külügyminiszter a háború okai között említette, hogy korábban tárgyalások kezdődtek Ukrajna esetleges NATO-csatlakozásáról. A szombaton 100. életévét betöltő politikus a Die Zeit című német hetilapnak nyilatkozott.

Henry Kissinger – aki 1923. május 27-én a németországi Fürthben született – 1973 és 1977 között külügyminiszerként két elnök, Richard Nixon és Gerald Ford alatt szolgált. Az interjúban emlékeztetett: már 2014-ben kétségeit fejezte ki azzal a törekvéssel kapcsolatban, hogy Ukrajnát "meghívják" a NATO-ba.

"Ezzel az események olyan sorozata vette kezdetét, amelyek a jelenlegi háborúba torkolltak"

– vélekedett az elmúlt hónapokban több interjút is adó korábbi diplomata.

Henry Kissinger hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin könyörtelen agressziós háborút indított Ukrajna ellen.

"A háború maga és annak módja rendkívül könyörtelen, az orosz támadást vissza kell verni" – jelentette ki, hozzátéve, hogy támogatja az ukránok és a Nyugat ellenállását. Oroszország nem nyerhet – jelentette ki. Ugyanakkor megerősítette azt a korábbi meggyőződését, amely szerint nem volt bölcs dolog az egykori keleti blokk valamennyi országának a NATO-ba történt felvételét összekapcsolni Ukrajna csatlakozási meghívásával.

Akkoriban – mint emlékeztetett – azon a véleményen volt, hogy Ukrajna számára a legjobb, ha semleges marad, mégpedig egy, a finnországiéhoz hasonló státusszal.

Azt ugyanakkor az interjúban teljes mértékben támogatta, hogy a háború befejeződése után Kijev felvételt nyerjen a szövetségbe.

"Most, hogy nincs semleges övezet többé a NATO és Oroszország között, jobb a Nyugat számára, ha Ukrajna is taggá válik" – jelentette ki, emlékeztetve arra, hogy Finnország már felvételt nyert a szövetségbe.

Elmondta továbbá, nem hiszi azt, hogy Putyin atomfegyvert vet be Ukrajna ellen, de teljességgel nem zárta ki.

"Minél inkább érinti a háború az orosz identitás lényegét, annál nagyobb lesz annak valószínűsége, hogy megteszi"

– tette hozzá. Bírálta ugyanakkor, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatási parancsot adott ki Putyin ellen. "Putyin a bíróság előtt? Inkább ne!" – fogalmazott. Szerinte lehetetlenné vagy sokkal nehezebbé válna egy háború megfékezése, ha annak kimenetelét egy politikai vezető személyes sorsával kapcsolják össze.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×