eur:
393.87
usd:
365.14
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
TULSA, OKLAHOMA - JUNE 01: U.S. President Joe Biden speaks at a rally during commemorations of the 100th anniversary of the Tulsa Race Massacre on June 01, 2021 in Tulsa, Oklahoma. President Biden stopped in Tulsa to commemorate the centennial of the Tulsa Race Massacre. May 31st of this year marks the centennial of when a white mob started looting, burning and murdering in Tulsas Greenwood neighborhood, then known as Black Wall Street, killing up to 300 people and displacing thousands more. Organizations and communities around Tulsa continue to honor and commemorate survivors and community residents. (Photo by Brandon Bell/Getty Images)
Nyitókép: Photo by Brandon Bell/Getty Images

Tényleg Joe Biden döntésétől lesz olcsóbb az olaj?

Inkább csak politikai üzenet, mint hasznos lépés Joe Biden amerikai elnök lépése, hogy készleteket szabadít fel az amerikai stratégiai olajtartalékból az árak lenyomására. Washington mellett Kína, India, Dél-Korea és Japán is hasonló lépésre szánta el magát.

Azt követően, hogy az OPEC kartell tagjai és más olajexportőrök nem voltak hajlandók vagy képesek több nyersanyagot a piacra dobni, a hazai infláció miatt népszerűségéből vesztő Joe Biden kormányzata úgy döntött: több millió hordónyit szabadít fel az amerikai stratégiai olajtartalékból az árak kordában tartására.

"Én már korábban is mondtam, hogy fellépünk a probléma ellen. Most pontosan ezt tesszük... időbe telik majd, de hamarosan olcsóbb lesz benzin, hosszabb távon pedig csökkentjük az olajfüggésünket, ahogy átállunk a tisztább energiára" – jelentette be az amerikai elnök.

Sok demokrata párti és környezetvédő örömmel fogadta, hogy 50 millió hordónyi olajat szabadítanak fel a stratégiai tartalékból – annak ellenére, hogy elsőre úgy tűnik, mindez szembemegy a klímaváltozás elleni harcra tett ígéretekkel.

Biden azt ígérte, hogy 2030-ra megfelezi Amerika üvegházgáz-emisszióját.

A klímakérdésekben "harcos héjának" számító Ed Markey demokrata szenátor azzal állt az elnök mellé, hogy az olajtartalékkal összefüggő lépés csak rövidtávú megoldás egy specifikus problémára és hogy közben a kormányzat továbbra is a megújuló energiaforrások elterjesztésére koncentrál.

Markey szerint a lépéssel elejét veszik annak, hogy az olajágazat az árakon spekulálva mások kárára meggazdagodjon.

Lorne Stockman, a "fosszilismentes jövőt" megcélzó Oil Change International nevű környezetvédelmi csoport kutatási igazgatója szerint Bidennek már korábban lépnie kellett volna – azért is, hogy kivédje a magas üzemanyagárak miatt elhangzó republikánus bírálatokat.

"Mindig az elnököket okolják a magas árak miatt, akkor is, ha nincs közük hozzá" – mondta.

Maguk a republikánusok viszont azt jegyezték meg, hogy Biden hibát követ el.

"Rossz választás, nincs kétségem felőle" – mondta Dan Brouillette, Donald Trump volt elnök energiaügyi minisztere. A stratégiai tartalék azért van, hogy az ellátási fennakadásoktól védje az országot és a polgárokat. "De most nincs ellátási vészhelyzet, legfeljebb politikai vészhelyzet van... A Biden-kormányzat aggódik a jövőre esedékes félidős kongresszusi választások miatt" – mondta.

A történelem során eddig három elnök nyúlt a stratégiai tartalékhoz, a líbiai polgárháború, a Katrina hurrikán pusztítása és az első öbölháború idején.

A világ gazdaságai számára azonban nehézséget okoz, hogy az idén több, mint 60 százalékkal emelkedtek az olajárak a koronavírus-lezárásokat követő gazdasági nyitás és megugró kereslet közepette. Washington most több ázsiai országgal és Nagy-Britanniával együtt döntött a nemzeti tartalék megcsapolása mellett.

Biden korábban arra kérte az OPEC-et, hogy az árak mérséklése érdekében növelje a kitermelést, a csoport azonban erre csak fokozatosan hajlandó.

Dan Brouillette szerint nem az olajkitermelő országok felé visszavágni a stratégiai tartalék megnyitásával, hanem engedélyezni az olyan projekteket, mint a kanadai-amerikai Keystone XL vezeték, amely napi 830 ezer hordónyi olajat szállíthatna – csakhogy júniusban Biden gyakorlatilag letiltotta a vezetéket. A volt Trump illetékes érvelése arra épül, hogy Amerikának inkább az olajkitermelés növelésével kéne válaszolnia az áremelkedésekre, ami a klímavédelem szempontjából nem túl népszerű megközelítés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×