1

Alternatív bevételi forrásokat kell teremtenie a fővárosnak. Erre számos javaslatot tett már a Budapesti Közlekedési Központ a város vezetőinek, de természetesen nem mind egyszerre valósul meg, hanem választani kell közűlük. Egyébként a kormányzattal zajló tárgyalások is a rendszer finanszírozásáról szólnak - közölte a BKK vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Példaként Vitézy Dávid a elsősorban dugódíjat említette. Mint mondta, ennek bevezetésére kötelezettsége is van a fővárosnak, hiszen az Európai Unió a 4-es metró támogatásához kapcsolódóan írta elő a dugódíj bevezetését. Ennek egyik feltétele viszont éppen a tömegközlekedés fejlesztése, tehát itt egyfajta tyúk-tojás probléma vetődött fel - fejtette ki a vezérigazgató, aki szerint a dugódíj fontos finanszírozási pillére lehet a rendszernek.

A másik ilyen pillér a gépjárműadó beszedésének átszervezése lehet - folytatta Vitézy Dávid. Ez elég komoly nagyságrendű, tízmilliárd forint feletti bevételi forrás Budapestnek, viszont nem a fővárosi önkormányzathoz folyik be, hanem a kerületekhez - tette hozzá.

Azt látni kell, hogy ma a főváros felelős a takarításért, és azért is, hogy legyen tömegközlekedés. Mégis, az adott utcáról a parkolási díj és a gépjárműadó is a kerületekhez kerül. A költségvetési hiányok részben ebből is fakadnak - jegyezte meg a BKK vezetője.

Vitézy Dávid úgy látja, hogy a finanszírozási kérdések mindig okozhatnak vitákat, de, mint mondta, nem szeretne ellentéteket élezni a főváros és az önkormányzatok között.

A beszedett adók nyilván mindig fájdalmasak valakinek - jelentette ki. De éppen az a város vezetőinek, illetve a kormánynak a közös feladata, hogy ennek a rendszernek a politikai hátterét megteremtse. Mi csupán szakmai javaslatokat tudunk tenni az alternatívákról - tette hozzá a vezérigazgató.

További  forrás a kedvezményrendszer átalakítása lehetne. Amikor ezt említettük, akkor nem megszüntetésről volt szó, hanem ezek finanszírozásának átalakításáról - folytatta Vitézy Dávid.

Ma 9800 forintba kerül egy BKV bérlet. Ha megnézzük, mennyi a diákbérlet ára, és ehhez mennyit ad az állam fogyasztói árkiegészítésként, majd a kettőt összeadjuk, kiderül, hogy kétezer forintot nem fizet ki senki. Ezt pedig annak kellene állnia, aki a BKV-t kedvezményadásra kötelező törvényt megalkotta - szögezte le.

Hozzátette: amikor a kormánnyal tárgyal a főváros, és kijelenti, hogy azt a kilencmilliárd forintot, ami az árkiegészítés miatt hiányzik, meg kell teremteni, arra is rámutat, hogy vannak a fenntarthatóságot nehezítő tényezők, amelyeket meg kell oldani.

Az pedig közös érdeke a fővárosi és kerületi önkormányzatoknak, az autósoknak, a tömegközlekedést használóknak, hogy ezek a források megteremtődjenek. Ezek nélkül ugyanis Budapest nem működik - jelentette ki Vitézy Dávid.

Megtakarítások új bérpolitikával

Az, hogy mennyi pénz kell a jól működő budapesti tömegközlekedés finanszírozásához, a BKK vezetője szerint több tételből áll össze.  Amit úgy neveztünk eddig, hogy a BKV működése, tehát a tömegközlekedés, az harmincmilliárdos hiánnyal számol 2011-ben. Habár ez a hiány érdemben nem csökken majd, mindenképpen lesznek megtakarítások - hangsúlyozta a vezérigazgató.

Vitézy Dávid közölte, hogy a BKV vezetőinek fizetéscsökkentésével 250 millió forintot spórolnak idén. Csak Kocsis István vezérigazgatónak tizennyolcmilliós bércsökkentést kell elszenvednie, bár ő ehhez konstruktívan állt hozzá, és megértette a város vezetőinek új bérpolitikai irányelveit - jegyezte meg.

Ezeknek épp az volt a lényege - folytatta Vitézy Dávid -, hogy ha a piaci viszonyoknak nem is megfelelő, de azokkal versenyképes bérezést vezessünk be a fővárosban, és az alapbérezésen felüli, irreális prémiumokat megszüntessük. Előfordul alapbércsökkentés is sokaknál, de a megtakarítás legnagyobb része abból adódik, hogy a százötven százalékos prémiumokat negyven százalékosra mérsékeltük, és ezeket csak a egyértelműen mérhető pluszteljesítményekhez kötve lehet kifizetni - tette hozzá.

A harmincmilliárdos hiányt mindezek ellenére azért sem lehet csökkenteni, mert nem növelhetőek a bevételek. Az elmúlt években ugyanis,  hibás politikaként, időről időre emelték a jegyárakat, sokszor infláció fölötti mértékben. Látszott azonban, hogy ettől nem nőttek, hanem éppen csökkentek a bevételek: 2010-ben például kétmilliárd forinttal, miközben a főváros akkori vezetősége négy százalékkal növelte a tarifákat - mondta el Vitézy Dávid.

Látható, hogy a teherviselő képessége határára jutott a budapesti utazóközönség. Ezért szeretnénk átformálni a tarifarendszert. Emellett láthatóan szigorítottuk az ellenőrzést, de ezzel az ötvenmilliárdos bevételt olyan mértékben növelni, hogy még a harmincmilliárdos hiányt is kitermeljük, irreális elvárás - figyelmeztetett.

Ráadásul számolni kell majd a 4-es metró belépésével is a rendszerbe, amelynek üzemeltetése önmagában évi hétmilliárd forintnyi többletet jelent majd a BKV számára - jegyezte meg Vitézy Dávid, aki az itt elmondottakkal indokolta a már említett alternatív bevételi források szükségességét.

A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint!