Nyilvánosságra hozták a Fidesz honlapján a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság jelentését, amely 63, a testület tudomására jutott, "államháztartást érintő hiánynövelő, kockázatokat hordozó tételt, továbbá a közpénzekkel való felelőtlen gazdálkodásra utaló esetet" tartalmaz; az ügyek nem kizárólag a 2010-es költségvetést érintik.
A "csontvázak" felsorolását az adóbevételek túltervezésével kezdik: eszerint a társasági adó esetében a jelenlegi gazdasági folyamatok a költségvetési törvényben szereplő előirányzat csaknem tízszázalékos alulteljesülését vetítik előre, ami nagyságrendileg 50 milliárd forintos kiesést eredményez. Az szja-bevételek felültervezése további 40 milliárdos deficitnövekedést eredményez, a 2009 decemberére előrehozott zárjegy-értékesítés hatása pedig mintegy 30 milliárdos jövedékiadóbevétel-kiesésként jelenik meg - állapították meg.
A sort az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések elmaradásával folytatják. A jelentés szerint a 2009-es hiány csökkentése érdekében az állami vállalatok tavaly nagy összegű osztalékelőleg fizetésére voltak kötelesek. Több esetben a befizetést nem a 2009-es eredmény tette lehetővé, hanem a vállalatok tartalékait kellett felhasználni a hiány mesterséges csökkentéséhez. E befizetések a 2010-es költségvetés rovására javították a 2009-es deficitet. Az e címen túltervezett bevétel nagyságrendileg 35 milliárd forint - írják.
Az ötödik pontban emlékeztetnek, hogy az Alkotmánybíróság 2009. decemberi döntésével alkotmányellenesnek ítélte az előző kormány családi pótlék megadóztatására irányuló döntését; a visszamenőleges megsemmisítés a 2010-es egyenleget számításaik szerint 34,5 milliárd forinttal rontotta.
Álláspontjuk szerint 2010-ben az Egészségbiztosítási Alapnál 22 milliárd forintos hiányt eredményez, hogy a kormány a költségvetési törvényben nem valós bevételként szerepeltette a gyógyító-megelőző tevékenységek megnövelt támogatásának fedezetét.
Három pontot tesz ki a jelentésben, hogy "a közlekedési vállalatokkal kapcsolatos működési, finanszírozási problémák jelentős terhet rónak a 2010-es költségvetésre is". A MÁV-val összefüggésben az előző kormányzat 40 milliárdos megtakarítást vállalt a Nemzetközi Valutaalappal történő tárgyalásokon. Bár a költségvetési törvényben eredetileg szerepelt a forrásmegvonás, a volt közlekedési miniszter az államvasutak 2010-es üzleti tervét eleve 40 milliárd forinttal magasabb állami támogatásra alapozva fogadta el - olvasható a dokumentumban, amely arról is szól, hogy a fővárosi tömegközlekedést illetően a 2010-es büdzsé elfogadásakor nem szerepeltetett kötelezettséget vállalt az előző kabinet: a BKV egy 2010. április 21-én kötött szerződés alapján 17,4 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásra jogosult. 20,7 milliárd forinttal növeli a deficitet, hogy a Malév megmentése érdekében 2010 februárjában az állam tulajdonszerzéséről született döntés - jegyzik meg.
A jelentés szerint mintegy 60 milliárd forintos hiány várható az Út a munkához program finanszírozásából.
Közlik azt is, hogy az Európai Bíróság döntése, valamint a módosuló EU-s áfa-szabályok következtében a központi büdzsét 23,9 milliárd forintra tehető kifizetés terheli idén. Példaként említik, hogy a Gripen-bérlet után fizetendő áfa uniós jogharmonizáció következtében a magyar költségvetést, azon belül is a honvédséget terheli, a tárca azonban nem tervezte be ennek fedezetét. Emellett kifejtik, hogy a Magyar Turizmus Zrt. szabálytalanul igényelt vissza mintegy 1,48 milliárd forintnyi áfát, amelynek visszafizetése a 2010-es hiányt növeli.
A költségvetési szervek többletkiadásai között említik, hogy a tárcák a 2010-es költségvetési tervezésnél nem irányoztak elő forrást a már akkor ismert kötelezettségekre; e tételek 13,9 milliárddal növelik a hiányt.
Szerintük jelentős tervezési hibák fedezhetőek fel a Külügyminisztérium fejezetében is: nem tervezték be például a 2010-es nemzetközi (ENSZ, NATO, OECD) tagdíjak összegeit, amelyek együttesen 5,8 milliárd forintot tesznek ki.
A továbbiakban azt ismertetik, hogy számos tétel már a 2010-es költségvetés tervezése és elfogadása előtt ismert volt, mégsem került bele az elfogadott törvénybe. Például Magyarország afganisztáni jelenlétének 200 fős bővítése - melyet az előző kabinet vállalt költségvetési fedezet nélkül - 14 milliárd forinttal növeli a kiadásokat.
Az egyházi ingatlanok rendezésének kötelezettsége 2010-ben - a megkötött megállapodás szerint - 8,2 milliárd forint, az előző kabinet azonban csak 2,5 milliárd forintot tüntetett fel a költségvetésben; a gyermekek pneumococcus elleni védőoltására szánt, évről évre felmerülő kerettel a költségvetés készítésekor bizonyosan lehetett számolni, az ehhez szükséges 2,5 milliárd forintos összeg mégsem lett betervezve; a Forma-1 rendezői jogdíj összege az árfolyamváltozás következtében 1,3 milliárd forinttal emelkedett; az úszó EB 2010-es 200 millió forintos támogatásából a költségvetésben csak 100 millió forint állt rendelkezésre; az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciójának 3,1 milliárdos fedezetét az előző kormányzat pénzügyminisztere nem biztosította; a HM Állami Egészségügyi Központ adósságrendezésére az előző kormány 2 milliárd forintos támogatást ígért - fedezet nélkül; a Magyar Televízió Zrt. finanszírozása a mintegy 2,4 milliárd forintos támogatásmegvonás miatt 2010-ben kétséges - sorolják.
A jelentés arról is beszámol, hogy a közlekedési vállalatok adósságállománya több száz milliárdra tehető. A MÁV adósságállománya 270-290 milliárd forint, a BKV-é mintegy 80-90 milliárd, a Malév kötelezettségvállalásaiból pedig jelen ismereteik szerint 50-60 milliárd forint hárul az államra, amelyből mindössze 10 milliárd forint a vitatott összeg.
