eur:
392.91
usd:
366.44
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin
Résztvevők a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 191. közgyűlésén a testület fővárosi székházában 2019. május 6-án.
Nyitókép: Résztvevők a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 191. közgyűlésén a testület fővárosi székházában 2019. május 6-án. MTI/Illyés Tibor

Megszólalt az MTA: így választják az új vezetőket

Cáfolja a sajtóban megjelent állításokat a Magyar Tudományos Akadémia. A hírek az elnökválasztás előkészületeiről szóltak: ezen a téren valóban folyik az előkészítési munka, de nem teljesen úgy, ahogy a tudósításokban megjelenik. A tisztújítás folyamatáról és a Jelölőbizottság munkájáról a Magyar Tudományos Akadémia weboldalán, az mta.hu-n tájékozódhatnak a sajtó munkatársai és az érdeklődők - olvasható az MTA közleményében.

A szeptemberi alakuló ülés után november 6-án ismét összeült a Magyar Tudományos Akadémia Jelölőbizottsága. A testület a korábbi tisztújítási folyamatoknak megfelelő ütemezéssel készíti elő az MTA tisztségviselőinek megválasztását. Az Akadémia új vezetőit jövő májusban választja meg az akadémikusokból és nem akadémikus képviselőkből álló Közgyűlés.

A Magyar Tudományos Akadémián azért van szükség tisztújításra, mert elnökének, főtitkárának, főtitkárhelyettesének és három alelnökének hároméves megbízatása 2020 májusában lejár. Az akadémiai szabályozás szerint minden tisztségre három évre lehet megválasztani és legfeljebb egyszer újraválasztani a jelölteket, a jelenlegi vezetés öt tagja pedig először 2014-ben, majd 2017-ben nyerte el mandátumát - olvasható az MTA honlapján.

Az MTA Alapszabálya szerint a Jelölőbizottságnak 22 tagja és ezzel azonos számú póttagja van; minden tudományos osztály két tagot és két póttagot választ: egy tagot és egy póttagot a hazai akadémikusok közül, egy tagot és egy póttagot pedig az osztály nem akadémikus közgyűlési képviselői közül.

A Jelölőbizottság tagjai közül a Közgyűlés – lehetőség szerint több tag Elnökség általi jelölése mellett – választja meg a Jelölőbizottság elnökét. Ez megtörtént az MTA 2019. májusi, 191. közgyűlésén.

Az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés határozata nyomán Vörös József, az MTA rendes tagja lett a Jelölőbizottság elnöke.

A Jelölőbizottság első, alakuló ülését 2019. szeptember 11-én tartotta. Tagjai közül ekkor választotta meg titkárát.

A Jelölőbizottság egyik feladata, hogy előkészítse az Akadémia tisztségviselőinek megválasztását. A Jelölőbizottság munkáját annak elnöke irányítja, tevékenységéről pedig az Akadémia Közgyűlésének számol be.

A Jelölőbizottság autonóm döntését széleskörű és elmélyült tájékozódás alapján hozza. Ennek része egyebek mellett az elektronikus közvéleménykutatás is.

„Az Akadémia választott vezetői, vagyis az elnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a három nagy tudományterületet képviselő alelnökök, illetve a három nagy tudományterületet képviselő akadémikus elnökségi tag esetében ezt az elektronikus közvélemény-kutatást az MTA auditált, zárt e-szavazási rendszerében szeptember 29-től október 29-ig tartottuk” – tájékoztatta Vörös József az mta.hu-t.

Mint mondta, a kilenc posztra minden, az akadémiai szabályozások értelmében választható személyt meg lehetett jelölni, de egy-egy pozícióra személyenként legfeljebb hármat.

Az Akadémia elnökét, főtitkárát és főtitkárhelyettesét, valamint három alelnöként a hazai akadémikusok közül választják. Rajtuk kívül három nem akadémikus közgyűlési képviselőt is választ a Közgyűlés az új, májusban alakuló Elnökségbe.

Vörös József a felmérés hitelesített eredményét, az úgynevezett elsődleges jelöltlistát a november 6-i ülésen ismertette a Jelölőbizottság tagjaival. Az 561 válaszadásra jogosult közül 263-an nyilvánítottak véleményt az elnöki pozíció betöltésével kapcsolatban, amely igen jelentős mintavételi eredmény.

A Jelölőbizottság ennek alapján, illetve a tudományos osztályok körében lefolytatandó kollegiális konzultációk alapján felhatalmazza a Jelölőbizottság elnökét arra, hogy a legnagyobb támogatással rendelkező lehetséges jelölteket keresse fel, és tájékozódjon arról, vállalják-e a jelöltséget az adott posztra.

Vörös József elmondta, hogy az elsődleges jelöltlistán szereplőkkel novemberben és decemberben tart megbeszéléseket.

A Jelölőbizottság 2020. január 22-én ülésezik legközelebb. Ekkor ismerteti a bizottság elnöke, hogy a megkeresett jelöltek közül ki vállalja a jelöltséget. A Jelölőbizottság ennek ismeretében kialakítja az úgynevezett másodlagos jelöltlistát az MTA választott vezetői posztjaira. Ez tehát már csak azoknak a jelölteknek a neveit tartalmazza, akik ténylegesen vállalják az MTA 2020. májusi, tisztújító közgyűlésen az adott poszton történő megmérettetést.

A Jelölőbizottság 2020. február 19-én ismét ülésezik majd. Ekkor tárgyalják meg az elnöki és főtitkári koncepciókat, a tudományos osztályok véleményét a jelöltlistákról, majd kialakítják a végleges jelöltlistákat.

Tekintettel arra, hogy a személyi javaslatokat az akadémiai szabályozás szerint a Jelölőbizottságnak legalább a tisztújító Közgyűlés előtt hat héttel kell közölnie, az ezt tartalmazó körlevelet a testület 2020. március 18-ig fogja elküldeni a Közgyűlés tagjainak. Az MTA legfőbb döntéshozó testületének akadémikus tagjai és a nem akadémikus közgyűlési képviselők a körlevélben foglaltakkal kapcsolatban a kézhezvételtől számított két héten belül írásban közölhetik észrevételeiket a Jelölőbizottsággal. Ezt legalább negyven – közülük legalább húsz akadémikus – közgyűlési tag aláírásával ellátott levélben tehetik meg.

Az MTA leendő elnökét, főtitkárát, főtitkárhelyettesét és alelnökeit a május 4-én és 5-én ülésező Közgyűlés három évre választja meg.

Címlapról ajánljuk
Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Nagyjából a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak megfelelő adatokat vár idén a magyar gazdaságtól Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Úgy vélik, az elmúlt időszak gazdasági válságainak egyik legfőbb tapasztalata, hogy sokkal több váratlan helyzetre kell felkészülnie a világnak.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
Gigantikus amerikai fegyvercsomag készül Ukrajnának, hátrébb vonják az Abrams tankokat a frontról – Háborús híreink pénteken

Gigantikus amerikai fegyvercsomag készül Ukrajnának, hátrébb vonják az Abrams tankokat a frontról – Háborús híreink pénteken

A Politico értesülései szerint az Egyesült Államok pénteken egy 6 milliárd dolláros fegyvercsomagot jelenthet be Ukrajnának a nemrég elfogadott 60,8 milliárd dolláros keretből. A csomag tartalmaz majd Patriot légvédelmi rakétákat, tüzérségi lőszert, drónokat, drón elleni fegyvereket, illetve levegő-levegő rakétákat vadászgépekhez. Az AP két amerikai forrásra hivatkozva arról ír, hogy az ukránok hátrébb vonták a frontvonalról az amerikai Abrams tankokat, mivel az orosz drónok könnyen észreveszik és megtámadják őket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×