Januártól átállunk az egykulcsos, családokat támogató adórendszerre, amely reményeim szerint nem csupán az emberek számára lesz jó, hanem létrehozza Közép-Európa egyik legversenyképesebb gazdaságát - mondta Orbán Viktor kormányfő a köztelevízió esti műsorában.
1
Az interjú kezdetén Orbán Viktor a The Times című brit nap véleményoldalán megjelent írásra reagált, amelyben a szerző az '56-os forradalomhoz hasonlította Magyarország szerepét, ahogyan nemet mondott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió költségvetési lefaragásokra és megszorító intézkedésekre felszólító követeléseire.
A kormányfő a kérdésre válaszolva közölte: nem pályázik egyfajta bankokkal szembeni Che Guevara-szerepre, de ettől függetlenül a vitákat vállalni kell. Megismételte, hogy az IMF-fel kötött megállapodás októberben jár le, de már az elmúlt hónapokban sem vette igénybe Magyarország a rendelkezésre álló keretet. Tisztán üzleti alapon tudtunk a piacról hitelhez jutni - fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő azt is megerősítette, hogy ha nincs a 29 pontos akcióterv, akkor a költségvetés hiánya maga alá temette volna Magyarországot. Mint mondta, ma már a nemzetközi szervezetek optimisták a magyar költségvetés helyzetét illetően - néha optimistábbak, mint ő maga, ugyan még mindig 4,1 százalékos hiányt jósolnak az év végére, miközben nekünk 3,8 százalékot kellene teljesíteni. Tehát "sokat kell még dolgozni" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányfő emlékeztetett arra is, hogy az IMF volt az, amelyik "elment". Megismételte, hogy a megállapodást betartjuk, de Magyarországon él tízmillió ember, és fontos, hogy az IMF azon "ne terjeszkedhessen túl", nem mondhatja meg, mit hogyan kell csinálnunk. Példaként említette a bankadót. . "Mindenki tudja, hol a helye, mi is tudjuk" - fogalmazott a miniszterelnök.
A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy körvonalazódni látszik egy számunkra kedvező uniós változás. Októberben ugyanis a tagállamok egyfajta gazdasági koordinációról döntenek, megállapodnak arról, hogy a tagországoknak mikorra kell levinni három százalék alá a hiányt. Egységes mérce lesz tehát az unión belül, amely ránk éppen úgy vonatkozik, mint mindenki másra.
Most is 24-en ülünk a szégyenpadon, ennyi olyan EU-tagállam van ugyanis, amely nem teljesítette az előírt hiánycélt. Tény viszont, ismerte el, hogy mi a többieknél régebben ülünk ezen a szégyenpadon. Ránk "bizonytalanabbul néznek", mert "hazudoztunk össze-vissza", meghamisítottuk a költségvetést. Hitelességi problémánk van tehát, ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy kormányváltás történt Magyarországon - emlékeztetett a miniszterelnök.
A kormány dolga, hogy a dolgok rendben legyenek, legyen gazdasági teljesítmény, és "akkor egymásnak adják majd a kilincset a hitelezők".
Törvényhozási dömpingA törvényhozási dömpinget illető kérdésre a kormányfő kifejtette: három csoportra lehetne bontani a most elfogadott törvényeket, és mind a három kérdéskört hosszú konzultáció előzte meg.
Az egyik a nagy nemzeti kérdések köre, mint a kettős állampolgárság. Ebben az esetben egy tabut kellett ledönteni, mely szerint a magyar vezetés nem tud nemzeti értékrend szerint kormányozni. A másik a gazdaság kérdése volt, melyet szintén konzultáció előzött meg, hiszen a 29 pontos akcióterv is a gazdasági élet képviselőivel folytatott egyeztetés után jött létre. A harmadik kérdéskör a közrend és közbiztonság volt.
Ezután is lesz olyan törvény, melyet a frakció fog beterjeszteni a kormány nélkül, de lesz olyan is, melyet a kormánynak kell majd beterjesztenie - hangsúlyozta. Ezeket mindig meg fogja előzni egyeztetés, augusztusban vagy szeptemberben pedig összeült az Országos Érdekegyeztető Tanács is - erősítette meg.
Ne bocsássák el, aki évtizedekig jól dolgozottSzóba került az interjúban az állami alkalmazottak végkielégítésének kétmillió forint feletti összegére kivetett 98 százalékos különadó is. Az ezzel kapcsolatos bírálatokra válaszul a kormányfő hangsúlyozta: aki tisztességesen ledolgozott 30-35 évet, azt nem szabad elbocsátani.
Nem "ellenük" hozták meg a törvényt, hanem azért, mert a mostanában divattá vált, hogy a "közel állókkal" szándékosan olyan szerződéseket kötöttek, amelyek alapján azok az állami munkahelyről távozva sokmilliós végkielégítéseket vettek fel - majd adott esetben visszatértek állami alkalmazásba. "Magyarország mai helyzetében nem megengedhető, hogy kétmillió forint felett kapjon valaki végkielégítést" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányfő az államfőválasztással és a kinevezésekkel elmondta: a hatalmi ágak szétválasztását továbbra is fontosnak tartja, az alkotmánybírói és az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökének kinevezésénél pedig arra törekedett, hogy a jobboldalinak és baloldalinak tartott személyek is kapjanak kinevezést.
Példaként Ausztriát és Lengyelországot említette, ahol párthoz kötődő politikus viseltek független tisztséget.
Schmitt Pál köztársasági elnöki kinevezéséről azt mondta, hogy az elnök a végrehajtói hatalom része, nem féke a törvényhozásnak.
"Olyan korba értünk, amikor a Fidesznek szembe kell néznie azzal, hogy több baloldali szavazója van, mint az MSZP-nek" - fogalmazott a kormányfő, aki szerint éppen ezért a jobb és a baloldalt is képviselni kell.
Végezetül Orbán Viktor bejelentette: január 1-én életbe lép az egykulcsos, 16 százalékos adórendszer. Mint mondta, minden ezt cáfoló hír "kacsa".
