Az oktatásért felelős államtitkár reményei szerint jövő ősszel életbe léphet az új közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó új nemzeti alaptanterv. Hoffmann Rózsa új finanszírozási alapelvet javasol, és bízik abban, hogy a jövő évi büdzsé lehetőséget nyújt a pedagógusok bérének "gesztusértékű" emelésére is.
Az 1993-ban született törvényt száznál többször módosították, és az a mostani formájában alkalmatlan az oktatási rendszer egyértelmű szabályozására. A kormány új alapokra kívánja helyezni a közoktatást: míg korábban egyfajta közgazdasági, piaci szemléletű irányítás működött, az új kormány emberközpontú szemléletet kíván megvalósítani - indokolta az új jogszabály megalkotásának szükségességét az oktatásért felelős államtitkár.
Az új nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozása is megkezdődik, mert a közoktatás mostani tartalmi szabályozatlanságát elfogadhatatlannak tartják - közölte Hoffmann Rózsa, ozzátéve: a kompetenciák meghatározása fontos, de az tarthatatlan, hogy a NAT a minimális ismeretanyagot, a közoktatás kötelező tartalmi alapjait ne rögzítse.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy iskolatípusonként eltérő, választható kerettanterveket adnak majd ki, és "a rémhírekkel ellentétben" megtartják a közoktatási rendszer azon vívmányát, hogy az iskolák a tudás átadásához az általuk leginkább helyesnek tartott utat választhassák.
Az iskolaszerkezet jelenlegi formája húsz év alatt spontán módon alakult ki, ez a rugalmas szerkezet - a hat és nyolc évfolyamos iskolákkal - jó, és elvben minden gyereknek lehetőséget teremt arra, hogy megtalálja azt az iskolatípust, ahol eredményesen kibontakoztathatja tehetségét - magyarázta Hoffmann Rózsa. Az államtitkár ugyanakkor hiányolja azt a jól körülírt feltételrendszert, amelynek a tehetséggondozó iskoláknak meg kell felelniük. Ezek hiányában olyan szerkezetváltó iskolák jöttek létre, amelyek nem felkutatják és gondozzák a tehetségeket, hanem "éppen csak összevadásszák a jobb tanuló gyerekeket".
Hoffmann Rózsa tervei szerint a hat és nyolc évfolyamos intézményekkel együttműködve szakmai minőségi kritériumokat dolgoznak ki, amelyekhez az iskoláknak "fel kell nőniük"". Ha ez meghatározott időn belül nem sikerül, visszaminősülnek négy évfolyamos intézményekké. Az érettségi valamennyi gimnáziumban egységes lesz.
Az államtitkár kitért arra, hogy a normatíva alapú finanszírozás megszüntetését célul tűzte ki, mert azt a köz- és a felsőoktatásban egyaránt minőségellenes elvnek tartja. A kormányzati ciklus végére szeretnék elérni, hogy a központi költségvetés garantáljon minden pedagógusi és egyéb dolgozói bért, s annak járulékait. Ezen felül az iskola működtetéséhez szükséges költségeket a fenntartóknak kell finanszírozniuk. Intézménytípus, feladat és tanulószám alapján kalkulált pedagóguslétszámot kapna minden akkreditált iskola, s az körülbelül három évig lenne állandó. Így a pedagógusok fizetése biztonságban lenne - hangsúlyozta.
Hoffmann Rózsa arról is beszélt, hogy a méltatlanul alacsony pedagógusbérek rendezésének forrásait ugyan még nem látja, de azt szeretné, ha a következő költségvetésben már legalább "gesztusértékű javítás", azt követően pedig "látványosabb" emelés valósulna meg. E kívánság teljesülése természetesen annak függvénye, hogy az ország jövedelemtermelő képessége javul-e. A pedagógusokat oly módon kell megfizetni, hogy "tisztes értelmiségi átlagszínvonalon tudjanak megélni fizetésükből" - tette hozzá.
