Tovább növeli a gyermekek közötti különbségeket a buktatás, az érdemjegyes osztályozás pedig a kitalálói, a németek szerint is a legszubjektívebb értékelési módszer - mondta az InfoRádiónak Vekerdi Tamás gyermekpszichológus. Az oktatási szakértő viszont azt is helytelenítette, hogy az előző kormányzat túl gyorsan törölte el az osztályismétlést, és vezette be a szöveges értékelést.
1
Az iskola első négy-hat évét egységnek kell tekinteni a gyermek életében, amikor a felzárkózás időszaka zajlik - jelentette ki a gyermekpszichológus.
Vekerdy Tamás helyteleníti, hogy a tanulók életébe ebben az időszakban olyan eszközökkel avatkoznak bele, amelyek már túl korán minősítenek, és bevezetik a korai elkülönítést.
A szakember nemzeti öngyilkosságnak tartja, ha a halmozottan hátrányos helyzetű, vagy etnikai különbségek miatt eltérő képességekkel érkező gyermekek nem kapják meg a felzárkózás esélyét.
Már egy 1974-es felmérés is azt mutatta, hogy az akkor megvizsgált 12 tantárgyi faktorból nyolcban nem jelentett pótlási lehetőséget a buktatás az elmarasztalt tanulóknak - idézte Vekerdy Tamás. Csupán kettőben adott némi esélyt az évismétlés, és csak egy esetben, a matematikai részképességeknél jutott előbbre a diák a bukás esztendeje alatt - tette hozzá.
A szöveges értékelés bevezetéséről a pszichológus úgy vélekedett: a magyar nép az érdemjegyes osztályzásra szocializálódott ugyan, amit a németektől örököltünk. Azonban, szintén tanulmányokat idézve, a szakember azt hangsúlyozta, hogy az osztályzásnál nincs szubjektívabb értékelés, ami ráadásul az objektivitás látszatával történik.
Vekerdy Tamás szerint egyik napról a másikra, utasítással nem lehet eljutni a szöveges értékelésig, csak hosszú folyamat árán, amelybe a tanárok továbbképzésének, és önkéntességének is nagy szerepet kell játszania.
