Dönteni kell, mi a fontosabb: az emberek joga a biztonsághoz vagy a környezetvédelmi érdek Magyarországon? - tette fel a kérdést az InfoRádiónak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő, miután a Legfelsőbb Bíróság határozata értelmében egyelőre nem épül NATO-radar a Tubesen. Tálas Péter szerint Magyarország a késlekedés miatt elveszítheti az építkezéshez szükséges anyagi támogatást.
1
Hazánk vállalta, hogy felújítja a radarrendszerét és 3D-s berendezéseket állít a régi típusúak helyébe. Ezzel csatlakozik a NATO egységes légvédelmi hálózatához, ami nem csak a katonai gépeknél, de a polgári repülésirányításnak is fontos - közölte az InfoRádióval Tálas Péter.
Jóllehet, a NATO-val kötött szerződés szerint a Mecsek környékén kellene radart építenünk, az aláírás óta eltelt idő jelentősen megváltoztatta a biztonsági környezet - tette hozzá a szakértő.
Némely nézetek szerint nyitott kérdés, hogy a Tubes, a Zengő vagy valamilyen harmadik helyszín alkalmas-e a radarépítésre. Mások azt mondják: mivel időközben a NATO kibővült, lehet, hogy a radarnak nem Magyarországon kellene megépülnie, hanem azokban az államokban, amelyek most csatlakoztak vagy csatlakozni fognak a Balkánon.
Ne felejtsük el, hogy ma már NATO-tag Albánia is - emlékeztetett Tálas Péter. Tehát olyanok hazánk biztonsági környezetének változásai, amelyek lehetővé teszik másik helyszín kiválasztását. A biztonságpolitikai szakértő szerint azonban ezt nem Magyarországnak kell kezdeményeznie, hanem legfeljebb a NATO vetheti fel valamilyen háttértárgyaláson.
Tálas Péter azok véleményét osztja, akik szerint illendő lenne nálunk megépíteni a radart. Mint mondja, ez politikai kérdés, annak ellenére, hogy a bíróságok általában csak az építkezésről beszélnek.
A szakértő döntést vár akár az Alkotmánybíróságtól, akár más testülettől arról, melyik fontosabb érdek: egy közösség joga a biztonsághoz, avagy a környezetvédelmi-, illetve más a jogok, amelyekre a civilek hivatkoznak.
Ráadásul a csúszás miatt gondjai lehetnek Magyarországnak - figyelmeztetett Tálas Péter. A radar felépítéséhez szükséges költségek nagy részét ugyanis a NATO vállalná. Nagy kérdés, hogy a katonai szervezet türelme meddig tart, meddig hajlandó még finanszírozni az építkezést.
Hanganyag: Seres Gerda
