Tíz esztendeje érvényes az Európai Unióban, nálunk négy éve működik a felsőoktatásban az úgynevezett bolognai folyamat, amelynek a fogadtatása azonban a hosszú idő ellenére sem egységesen pozitív. A hazai hallgatói önkormányzatok elnöke és a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora szerint nem a rendszerrel, hanem a megvalósítással vannak gondok.
1
Valamivel több, mint tíz éve, 1999-ben fogadta el huszonkilenc állam az Európai Felsőoktatási Térség kialakításáról szóló bolognai nyilatkozatot. Hazánkban éppen most rajzottak ki a munkaerőpiacra az első alapképzésben végzett hallgatók.
Elégedetlen diákunió
Élesen bírálta a bolognai folyamatot az Európai Diákunió (ESU). Nem a rendszert tartja rossznak a tizenegy millió hallgatót képviselő szervezet, de úgy vélik, néhány kormány és oktatási intézmény arra használta fel a felsőoktatási reformot, hogy tandíjat szedjenek, vagy korlátozzák felvételit. A hallgatói mobilitás célkitűzéseit viszont gyakran felületesen vagy rosszul ültették át a gyakorlatba. Ráadásul felületesen vezették be az Európai Kreditátviteli Rendszert, és ez az intézmények közötti bizalmatlansághoz vezetett. A magukat az elithez soroló főiskolák el sem fogadják az európai kreditrendszert - állítja a szervezet. Míg a 46 részt vevő ország miniszterei Budapesten tanácskoznak csütörtökön, az osztrák fővárosban tüntetést tartanak az osztrák egyetemi képzéssel illetve a bolognai folyamat megvalósításával elégedetlen hallgatók és oktatók. A szervezők 10-15 ezer résztvevőt várnak.
Az utóbbi négy év tapasztalata az, hogy a felsőoktatásban is megindult az európai csatlakozásunk. A hallgatók számára mindenképpen előny, hogy három év alatt diplomához jutnak - mondta el Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, a Bologna-rendszer eredményeiről és kihívásairól rendezett konferencián. Habár a BGF pályakövetési rendszere azt mutatja, hogy három hónap alatt minden végzős talált állást, ez más területeken egyre nehezebb - ismerte el az intézményvezető.
A mérnök szakokról szinte senki nem jelentkezik továbbképzésre, mert három év után elviszik őket a nagyobb egyetemekről - erősítette meg a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke.
Miskolczi Norbert szerint azonban igenis előfordul, hogy valaki egyáltalán nem tud elhelyezkedni, de ennek nem a bolognai rendszer az oka. Sokkal inkább az, hogy az adott képzésnek nincs helye a munkaerőpiacon. A legnagyobb hiányosságok a tanárképzésben jelentkeznek - tette hozzá Miskolczi Norbert.
Igényesség kontra elfogadásA diplomák összehasonlíthatóságáról, a kredittranszferről Sándorné dr. Kriszt Éva úgy vélekedik, hogy a keretek már kialakultak, de a tényleges működés még akadozik. Ugyanis a tanárok mindenből a legjobbat kívánják nyújtani a hallgatónak, abban azonban nem elég rugalmasak, hogy mások ugyanilyen igényét elfogadják.
Miskolczi Norbert szerint problémát okoz az is, hogy az átnevezett tantárgyakhoz nem csatoltak új tantervet. Így például előfordul, hogy a bolognai képzésben újként felvett tárgyhoz 1994-es táblázatok tartoznak.
Akadozó mobilitás Nehézen működik nálunk az intézmények közötti átjárhatóság is. A magyar felsőoktatásban a mobilitás csupán két-három százalékban valósul meg, míg az ideális legalább tíz körüli lenne - tájékoztatott Sándorné dr. Kriszt Éva.
Miskolczi Norbert ezzel szemben úgy látja: a magyar hallgatók mobilabbak lettek, mint eddig voltak. Nagyon sokan jelentkeznek olyan mesterképzésekre, amelyeket más intézmények hirdettek meg. A baj az, hogy a legtöbben keresztfélévben végeznek, ilyenkor viszont kevés mesterképzés indul. Nem a Bolognai rendszerrel van tehát a gond, hanem a bevezetésével. Ha nem tudunk ezzel bánni, akkor semmit sem ér - tette hozzá a HÖOK elnöke.
