Nem csökken a különbség a Fidesz és az MSZP között a Nézőpont Intézet kutatása alapján. A március 5-7. között készült kutatás alapján az összes megkérdezett körében a Fidesz támogatottsága 40 százalék, az MSZP-jé 11 százalék, a Jobbiké 8 százalék.
1
Az aktív szavazók körében (azaz akik két szűrőkérdés alapján is biztosra ígérik a részvételüket a következő választáson) szintén nincs változás az erőssorrendben. A Fidesz 49, az MSZP 12, a Jobbik 9 százalékot szerezne. Az aktív szavazók negyede (26 százaléka) ugyanakkor nem tudja, vagy nem mondja meg, kire szavazna.
A Nézőpont Intézet minden heti választáskutatásában megkísérli az ismeretlen pártpreferenciájú aktív szavazók vizsgálata alapján meghatározni az egyes pártok potenciális vagy maximális szavazótáborát. A maximális szavazótáborokba azok az aktív szavazók tartoznak, akik nem vallják be pártpreferenciájukat, de azonosulnak az egyes pártok identitásképző személyiségeivel vagy programpontjaival. Ezzel szemben a minimális aktív szavazótáborba csak azokat soroljuk, akik végérvényesen elkötelezett szavazók ("kemény mag").
A Fidesz aktív szavazótáborának szélsőértékei ez alapján 43/53 százalék, az MSZP-é 10/19, míg a Jobbiké 8/15 százalék.
Az MDF már akkor sem biztos, hogy bejutna, ha mindenhol el tudna indulni. Az MDF-fel és az LMP-vel az összes megkérdezettnek csupán 2 százaléka szimpatizál. Az aktív szavazók körében sem állnak jobban: a részvételüket biztosra ígérő szavazóknak is csak 2, illetve 1 százaléka szavazna rájuk. Az MDF szempontjából igazán lesújtó tény azonban az, hogy az párt már a potenciális szavazók körében sem éri el a bejutási küszöböt.
Az LMP rosszul gazdálkodik a szavazóival: potenciálisan akár 9 százalékot is elérhetne a még el nem kötelezett szavazók egyéb politikai kérdésekre adott válaszai alapján. Azonban a párt karakternélkülisége és politikusainak ismeretlensége miatt egyelőre nem képes kitörni a bejutási küszöb alatt tanyázó kispárt státuszából.
