A magyar állam véglegesen elvesztette a Postabank könyvvizsgálói ellen indított perét, miután keddi ítéletében a Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a felülvizsgálati kérelmet, amelyet a magyar állam terjesztett be a korábban hozott számára kedvezőtlen jogerős bírósági döntés ellen.
1
A Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartja a Fővárosi Ítélőtábla jogerős részítéletét - közölte a végzést Salamonné, Solymosi Ibolya tanácselnök.
A Legfelsőbb Bíróság ezzel jóváhagyta a Fővárosi Ítélőtábla azon döntését, amely szerint a felperes magyar állam 731 millió forint perköltséget köteles téríteni a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-nek , illetve több mint 200 milliót a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-nek. Ugyanakkor hatályon kívül helyezte a bíróság az azóta megszűnt Arthur Andersennek korábban megítélt 231 millió forint perköltséget.
A bírói indokolásból kiderült, hogy az évtizede tartó perben született döntés eljárásjogi kérdések alapján született. A Fővárosi Bíróságon illetve az azt jogerőre emelő Fővárosi Ítélőtáblán ugyanis arra hívták fel a felperes magyar állam képviselőjét, hogy részletes szakértői véleménnyel (bizonyítékkal) támassza alá azt az állítását, hogy a könyvvizsgálók szakmai szabályokat megszegve nem tájékoztatták időben a Postabank tulajdonosait a pénzintézet veszteségtermelő gazdálkodásáról.
A bírósági végzés rögzíti: a könyvvizsgálók kártérítési felelősségével összefüggően szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványt a felperes neki felróható okból késedelmesen terjesztett elő, emiatt a bíróság köteles volt a bizonyítás elrendelését mellőzni.
A magyar államot képviselő Nagy és Trócsányi Ügyvédi iroda képviselője, Nagy Péter a tárgyaláson ugyanakkor kifejtette, hogy 13-14 alkalommal terjesztett elő bizonyítási indítványt, de sem az elsőfokú, sem a másodfokon született ítélet nem tesz erről említést, azaz a bizonyítási indítványok elbírálatlanok maradtak.
Nagy Péter a tárgyalás után elmondta: a magyar állam korábbi 170, majd 132 milliárd forintos kártérítési igénye mostanra 50 milliárdra módosult, mivel a Postabank által okozott kár nagy része megtérült.
Az 50 milliárd forintos kártérítést a Postabank két volt könyvvizsgálója, Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. illetve a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. ellen kívánta érvényesíteni a magyar állam, mivel álláspontja szerint a két könyvvizsgáló hozzájárult ahhoz, hogy, hogy a pénzintézet működéséről, gazdasági teljesítményéről hamis kép alakuljon ki. (Az időközben megszűnt harmadik könyvvizsgálóval, az Arthur Andersennel (AA) szembeni kártérési igény elenyésző, bár a bírósági eljárás itt még folytatódik.)
A Deloitte jogi képviseletét 2005-ig a Köves Clifford Chance, azóta az Oppenheim Ügyvédi Iroda látta el.
A per legfontosabb pillanatai
2001. január 11. - Az állam kártérítési pert indított a Postabank 1994-1998 közötti könyvvizsgáló cégei, a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft. és a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. ellen, mert megítélése szerint tevékenységük hozzájárult ahhoz, hogy a befektetők nem a bank valós gazdasági helyzetét ismerhették meg.
2001. május 3. - A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumán zárt ajtók mögött kezdődött meg a per. A magyar állam álláspontja szerint a könyvvizsgáló cégek által auditált mérlegek nem a valóságos helyzetnek megfelelően mutatták be a bank akkori tényleges gazdasági helyzetét, és ezzel a részvényeseknek kárt okoztak. Ha ugyanis a könyvvizsgáló cégek által auditált banki mérlegek a Postabank valóságos gazdasági erejét tükrözték volna, a részvényesek vélhetően másképp avatkoztak volna be a bank folyamataiba. A vád szerint a könyvvizsgáló cégek auditált postabanki mérlegei alapján került sor az 1997-es, illetve 1998-as tőkeemelésekre, majd a bank konszolidációjára, amelyek összességében mintegy 170 milliárd forintjába kerültek az államnak. Így felperesek kétfajta jogcímen összesen mintegy 170 milliárd forintos kárigényt jelentettek be. A Deloitte and Touche a bíróságtól a per megszüntetését kérte, mivel álláspontja szerint az állam és társainak keresete nem alkalmas érdemi tárgyalásra. Az Arthur Andersen is úgy ítélte meg, hogy nincs jogalapja az ellene indított bírósági eljárásnak. November 22-én elnapolták a pert, a zárt ajtók mögötti tárgyalási forduló után a felperes és az alperes jogi képviselői elmondták: nem változott álláspontjuk a perrel kapcsolatban.
2002. március 19. - Újabb tárgyalási fordulón sem változott a felek álláspontja: az államot képviselő ügyvédi iroda szerződésen kívüli károkozás címén kéri az alperesek elmarasztalását és kártérítési felelősségük megállapítását, a könyvvizsgáló cégek pedig továbbra sem tartották megalapozottnak az állam keresetét és kártérítési igényét. A felperes arra kérte a bíróságot, hogy a könyvvizsgáló cégeket kötelezze auditálási munkáik belső iratainak, az úgynevezett working paperek kiadására. Az alperesek szerint a polgári perrendtartás erre nem ad módot és a magyar joggal összeegyeztethetetlen. A pert ezután többször folytatták és halasztották (2002. november, 2003. május, 2004. január...)
2005. május 31. - Az állam első fokon, nem jogerősen pert nyert az egyik könyvvizsgáló ellen, kimondva, hogy a magyar államot és társait ért kárért fele-fele arányban felel a magyar állam és az elsőrendű alperes, a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. Ugyanakkor a másik két alperest, az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft.-t, valamint a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-t illetően teljes egészében elutasította a keresetet a bíróság.
2007. március 2. - A Fővárosi Ítélőtábla a kártérítési perben az állam által követelt, mintegy 132 milliárd forintnyi konszolidációs kárt illetően megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletét. Egyúttal a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatával mindhárom alperes vonatkozásában új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot.
2007. október 17. - Újraindult a per, majd 2008 áprilisában és októberében folytatódott.
2008. október 31. - Fővárosi Bíróság elutasította a Magyar Állam keresetét a Deloitte Kft.-vel szemben.
2009. április 25. - A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a Fővárosi Bíróság 2008. október 31-i ítéletét, amelyben elutasították a magyar állam keresetét. (mti)
