A magyar ünnepek közül a Karácsony őrizte meg leginkább egykori tradicionális jellegét - mondta az InfoRádió által megkérdezett néprajzkutató. Sári Zsolt rámutatott: miközben egyre inkább begyűrűznek a globalizáció hatásai az ünnepkörbe, egyes ősi elemek, mint például a betlehemezés szokása kezd visszatérni a közösségi életbe.
1
A legtöbb ünnepünk az elmúlt néhány évtizedben hihetetlen változáson ment keresztül, de a karácsonyban fedezhetők fel azok a szokáselemek, amelyek évszázados gyökerekkel is rendelkeznek - mondta az InfoRádiónak a szentendrei Szabadtéri Múzeum tudományos titkára.
Sári Zsolt hozzátette: a karácsony legfontosabb szimbóluma, a karácsonyfa, még ma is él, bár ez viszonylag új keletű, a 19. századból származó hagyomány. Az ünnep vallásosabb része, Krisztus születése, a keresztén gyökerek az elmúlt években halványultak, és sokkal inkább a család és a szeretet ünnepeként jelenik meg.
A néprajzkutató szerint az is változás, hogy míg régen csak a gyerekek kaptak apró ajándékot karácsonykor, addig ma már "ajándékozási dömping" van karácsonykor.
A kultúra és a szokások folyamatosan változásban vannak, de bizonyos szokáselemek bizonyos közösségekben megmaradnak, és még most is fellelhetőek. Ilyen a karácsonyt megelőző adventi időszakban a hajnali misék, amelyek ugyan egyházi szokásoknak számítanak, de van népszokás jellege is vidéken - mondta Sári Zsolt, aki hozzáfűzte: a betlehemezés szokásai is visszatérőben van.
Úgy véli: a kisebbségi lét segíti a szokások fennmaradását, mert azok az identitás fontos részét képezik. Ezért is van az, hogy a határon túli közösségekben a karácsonyi szokások körül sok erősebben megmarad, bár a globalizáció hatásai mindenhova begyűrűznek.
Hanganyag: Hegedűs Zsuzsa
