A politikusok között teljes az egyetértés, az orvosok körében már kevésbé. Az oltás melletti hivatalos érvek rendszeresen elhangzanak, a legtöbb ellenérvet azonban az ember a háziorvosi rendelőkben hallja maguktól az orvosoktól, akik azonban egyre ritkábban állnak ki nyíltan a véleményük mellett. Úgy tűnik, az emberek mégis ez utóbbiakat hiszik el, hiszen a bő egy héttel ezelőtti adatok szerint mindössze a lakosság 3 százaléka oltatta be magát, holott a megelőzésnek ez a módja akkor lenne hatásos, ha a lakosság 60 százaléka megkapná a vakcinát. Az inforadio.hu az oltás melletti és elleni érveket szedte össze.
Van-e más módja a megelőzésnek? Miben bíznak vagy mitől félnek azok, akik nem kérik az oltást?
Az Ipsos felmérése szerint a magyar lakosság csaknem 75 százaléka nem tervezi, hogy beoltatja magát, a legnagyobb arányban éppen a fiatalok utasítják el az oltást. A válaszolók többsége ezt azzal indokolta, hogy jobban fél az oltástól, mint magától a betegségtől. A megkérdezettek 21 százaléka abban bízott, hogy ő nem kapja el a betegséget. Az emberek 48 százaléka szerint a pró és kontra érvek mögött politikai érdekek állnak, így nem hisz azoknak. Egy másik, internetes felmérésből az derült ki, hogy a megkérdezettek 39 százaléka kételkedik az oltóanyag hatékonyságában, 34 százaléka pedig kockázatosnak tartja a vakcinát. Ebből a felmérésből az is kiderült, hogy a válaszolók 4 százalékát saját orvosa beszélte le.
Az inforadio.hu az oltás melletti és elleni érveket szedte össze, felsorolásszerűen, illetve részletesen.
Az ellenérvek: A háziorvosok egy része is ellenzi.
Kevés idő állt rendelkezésre a vakcina tesztelésére.
Minden beavatkozás, oltás kockázattal jár, ezért inkább vállalom a betegség kockázatát.
Máshogy próbálom megelőzni a betegséget, pl. kézmosással, szellőztetéssel, szájmaszk viselésével.
A H1N1-be kevesebb beteg hal bele, mint a szezonális influenzába.
A betegség enyhe lefolyású, ezért inkább átesem rajra.
A vakcina gyengíti az immunrendszert.
Az oltás sem nyújt 100 százalékos védelmet.
A tömeges oltás mögött jórészt üzleti érdekek állnak, ezt bizonyítja, hogy az állam és a gyártó közötti szerződést 10 évre titkosították, és vitatható a cég tulajdonosi háttere is.
Nem ismerjük az oltás hosszú távú mellékhatásait.
A fiolákon nincs lejárati idő.
A szer receptköteles, legalább háromszor kell sorban állni, mire megkapjuk az oltást.
Az oltás még az egészségügyi dolgozók számára sem kötelező.
A várandós nők félnek a vakcina káros hatásaitól, hiszen ilyen csoporton nem tesztelték azt.
Az idősek védettebbek, mert már átestek a spanyolnáthán.
A fiatalok immunrendszere erősebb.
Számos nemzetközi botrány pattant ki az oltás kapcsán.
Az érvek: A megelőzésnek nincs más módja, csak az oltás.
A tesztelésre elegendő volt az idő, hiszen nem teljesen új a vakcina, csak a vírust cserélték ki benne.
Az oltás kockázata csekély, a betegségé sokkal nagyobb.
A betegség valóban nem súlyos, a szövődményei azonban már azok lehetnek, főleg a veszélyeztetetteknél, de másoknál is.
A vakcina szinte kimutathatatlan mértékben gyengíti az immunrendszert.
A vakcina lejárati idejére vonatkozó vitás kérdéseket az egészségügyi kormányzat tisztázta.
Hasonló oltás 5 éve létezik a szezonális influenza ellen, eddig nem jelentkezett hosszú távú mellékhatás.
A várandós nők és a magzatuk számára sokkal nagyobb kockázattal jár a betegség, mint az oltás.
Az idősekben is csak legfeljebb 30 százalékos a védettség, a magyarokban még kevesebb.
A H1N1-et a legnagyobb arányban fiatalok kapják el.
A nemzetközi botrányok természetesen nem tesznek jót az oltás melletti kampánynak. Az Egyesült Államokban - ahol a lakosság több mint fele tervezi, hogy beoltatja magát - egyes egészségügyi intézmények dolgozóinak kötelezővé tették azt, az alkalmazottak azonban demonstráltak ellene. Németországban kiderült, hogy a kormány miniszterei, a parlamenti képviselők és a szövetségi alkalmazottak más oltóanyagot kaptak, mint a lakosság. A számukra rendelt vakcina nem tartalmazza azt az adalékanyagot, amely a szakértők szerint a legtöbb mellékhatásért felelős. (Egyik vakcina sem az, amivel a magyar lakosságot oltják.)
Falus Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában megfogalmazta azt, mi lehet a különbség az emberek és a népegészségügyi szakemberek szemlélete között. Ő azt mondta: nem az a kérdés, hogy én milyen veszélynek vagyok kitéve, hanem az, hogy közösen milyen veszélyben vagyunk. Ezért is hangsúlyozta, hogy a lakosság 60 százalékának kellene megkapnia az oltást.
Hozzátette: egy olyan vírussal állunk szemben, ami nem ismer minket, és amit mi sem ismerünk. A kórokozó addig fog terjedni, amíg talál olyan szervezetet, amelyet meg tud fertőzni. Példakánt a spanyolnáthát hozta fel, amely becslések szerint 40-100 millió halálos áldozatot szedett. A mostani járvány természetesen nem lesz ilyen súlyos, hiszen a szövődmények már sokkal hatékonyabban gyógyíthatók.
Az országos tiszti főorvos szerint az oltásnak most van itt az ideje, a védettség kialakulásához 7-10, de legfeljebb 14 nap kell, így nem érdemes megvárni, míg Magyarországon járványról beszélhetünk. Az elmúlt hetekben ugyan folyamatosan csökkent az országban az egy hét alatt influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma, Falus Ferenc szerint azonban nem érdemes abban bízni, hogy a járvány megáll az ország határainál. Északon, Írországban, Nagy-Britanniában, de már a kontinensen is Hollandiában és Belgiumban járvány van. A 43. héten Magyarországon 14 600-an fordultak influenzaszerű tünetekkel orvoshoz. Járványról akkor lehet beszélni, ha egy hét alatt az orvoshoz fordulók száma meghaladja a húszezret.
